< Yohani 18 >

1 Yesu pakamaliliti kuluwa, kagenditi kumwambu kulushemba Kedironi, pamuhera na wafundwa wakuwi. Pahala panu paweriti na shiwunga sha mitera, Yesu kingira amu pamuhera na wafundwa wakuwi.
Ταῦτα εἰπὼν Ἰησοῦς ἐξῆλθεν σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ πέραν τοῦ χειμάρρου τῶν Κέδρων, ὅπου ἦν κῆπος, εἰς ὃν εἰσῆλθεν αὐτὸς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
2 Yuda, kamgalambukiti Yesu, pakamaniti pahala panu kwani mala zivuwa Yesu kaliwoniti na wafundwa wakuwi pahala palii.
ᾔδει δὲ καὶ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν τὸν τόπον, ὅτι πολλάκις συνήχθη Ἰησοῦς ἐκεῖ μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ.
3 Yuda katoriti shipinga sha wanjagila kulawa kwa watambika wakulu wa Numba ya Mlungu na Mafalisayu, su kiza nawu mushiwunga womberi waweriti na limbamba lya motu na vimagi.
ὁ οὖν Ἰούδας λαβὼν τὴν σπεῖραν καὶ ἐκ τῶν ἀρχιερέων καὶ ἐκ τῶν Φαρισαίων ὑπηρέτας ἔρχεται ἐκεῖ μετὰ φανῶν καὶ λαμπάδων καὶ ὅπλων.
4 Yesu, kavimana goseri gagafira kumpata, kalawira, kawakosiya, “Mwankumsakula gaa?”
Ἰησοῦς οὖν εἰδὼς πάντα τὰ ἐρχόμενα ἐπ’ αὐτὸν ἐξῆλθεν καὶ λέγει αὐτοῖς Τίνα ζητεῖτε;
5 Nawomberi wankula, “Yesu gwa Nazareti!” Yesu kawagambira, “Neni ndo mweni.” Yuda yakaweriti kamgalambukiti kagoloka pamuhera nawomberi.
ἀπεκρίθησαν αὐτῷ Ἰησοῦν τὸν Ναζωραῖον. λέγει αὐτοῖς Ἐγώ εἰμι. εἱστήκει δὲ καὶ Ἰούδας ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν μετ’ αὐτῶν.
6 Yesu pakawagambiriti, “Neni ndo mweni,” Wawuya kumbeli, waguwa pasi.
ὡς οὖν εἶπεν αὐτοῖς Ἐγώ εἰμι, ἀπῆλθαν εἰς τὰ ὀπίσω καὶ ἔπεσαν χαμαί.
7 Yesu kawakosiya kayi, “Mwankumsakula gaa?” Wamwankula, “Yesu gwa Nazareti!”
πάλιν οὖν ἐπηρώτησεν αὐτούς Τίνα ζητεῖτε; οἱ δὲ εἶπαν Ἰησοῦν τὸν Ναζωραῖον.
8 Yesu kawagambira, “Nuwagambireni kala neni ndo mweni. Su, payiwera mwankunsakula neni, muwaleki awa wagendi zyawu.”
ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Εἶπον ὑμῖν ὅτι ἐγώ εἰμι· εἰ οὖν ἐμὲ ζητεῖτε, ἄφετε τούτους ὑπάγειν·
9 Katakula aga su gapati kutimiya galii ganakaka gagatakulitwi, “Walii yagunupiti Tati, numwasa ndiri ata yumu.”
ἵνα πληρωθῇ ὁ λόγος ὃν εἶπεν, ὅτι Οὓς δέδωκάς μοι, οὐκ ἀπώλεσα ἐξ αὐτῶν οὐδένα.
10 Simoni Peteru kaweriti na upanga, su, kuwulaviya kalidumura likutu lya kumliwu lya ntumintumi gwa Mtambika Mkulu. Ntumintumi ayu wamshema Malikusi.
Σίμων οὖν Πέτρος ἔχων μάχαιραν εἵλκυσεν αὐτὴν καὶ ἔπαισεν τὸν τοῦ ἀρχιερέως δοῦλον καὶ ἀπέκοψεν αὐτοῦ τὸ ὠτάριον τὸ δεξιόν. ἦν δὲ ὄνομα τῷ δούλῳ Μάλχος.
11 Su, Yesu kamgambira Peteru, “Guwuzii upanga waku mumuhaku. Hashi, gulihola handa nandi ndiri shikombi sha ndabiri shakanupiti Tati gwangu?”
εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς τῷ Πέτρῳ Βάλε τὴν μάχαιραν εἰς τὴν θήκην· τὸ ποτήριον ὃ δέδωκέν μοι ὁ Πατήρ, οὐ μὴ πίω αὐτό;
12 Shikundi sha wanjagila wa Rumi na Mnjagira mkulu na walolera wa Wayawudi wamkamuliti Yesu, wamtawa,
Ἡ οὖν σπεῖρα καὶ ὁ χιλίαρχος καὶ οἱ ὑπηρέται τῶν Ἰουδαίων συνέλαβον τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔδησαν αὐτὸν,
13 na kumjega kwanja kwa Anasi. Anasi kaweriti mganafu gwa Kayafa ndo mweni kaweriti Mtambika mkulu gwa shinja shilii.
καὶ ἤγαγον πρὸς Ἅνναν πρῶτον· ἦν γὰρ πενθερὸς τοῦ Καϊάφα, ὃς ἦν ἀρχιερεὺς τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου·
14 Kayafa ayu ndo ulii yakaweriti kawagambiriti Wayawudi, membaka muntu yumu kahowi kwajili ya wantu wavuwa.
ἦν δὲ Καϊάφας ὁ συμβουλεύσας τοῖς Ἰουδαίοις ὅτι συμφέρει ἕνα ἄνθρωπον ἀποθανεῖν ὑπὲρ τοῦ λαοῦ.
15 Simoni Peteru pamuhera na mfundwa gwingi wamfatiti Yesu. Toziya mfundwa yumonga ayu kaweriti kamanikana nentu kwa Mtambika Mkulu, hangu kagenda pamuhera na Yesu pakati pamdamu pa Mtambika Mkulu
Ἠκολούθει δὲ τῷ Ἰησοῦ Σίμων Πέτρος καὶ ἄλλος μαθητής. ὁ δὲ μαθητὴς ἐκεῖνος ἦν γνωστὸς τῷ ἀρχιερεῖ, καὶ συνεισῆλθεν τῷ Ἰησοῦ εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως,
16 Peteru pakaweriti kagoloka pamlyangu. Su, mfundwa gwingi yakamanikaniti na Mtambika mkulu kalawiti kunja, katakula na mdala yakaweriti pamlyangu na kumjega Peteru mungati.
ὁ δὲ Πέτρος εἱστήκει πρὸς τῇ θύρᾳ ἔξω. ἐξῆλθεν οὖν ὁ μαθητὴς ὁ ἄλλος ὁ γνωστὸς τοῦ ἀρχιερέως καὶ εἶπεν τῇ θυρωρῷ, καὶ εἰσήγαγεν τὸν Πέτρον.
17 Mnjagira mhinja ayu gwapamlyangu kamkosiya Peteru, “Hashi nagwenga viraa yumu gwa wafundwa wa muntu ayu?” Peteru kamgambira, “Ndala, neni ndiri!”
λέγει οὖν τῷ Πέτρῳ ἡ παιδίσκη ἡ θυρωρός Μὴ καὶ σὺ ἐκ τῶν μαθητῶν εἶ τοῦ ἀνθρώπου τούτου; λέγει ἐκεῖνος Οὐκ εἰμί.
18 Wantumintumi na wawanjagila waweriti wakoziya motu toziya kuweriti na mpepu, waweriti wanguyotera motu. Peteru kaweriti kagoloka pamuhera nawomberi kakwotera motu.
εἱστήκεισαν δὲ οἱ δοῦλοι καὶ οἱ ὑπηρέται ἀνθρακιὰν πεποιηκότες, ὅτι ψῦχος ἦν, καὶ ἐθερμαίνοντο· ἦν δὲ καὶ ὁ Πέτρος μετ’ αὐτῶν ἑστὼς καὶ θερμαινόμενος.
19 Mtambika Mkulu kamkosiya Yesu kuusu wafundwa wakuwi na mafundu gakuwi.
Ὁ οὖν ἀρχιερεὺς ἠρώτησεν τὸν Ἰησοῦν περὶ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ καὶ περὶ τῆς διδαχῆς αὐτοῦ.
20 Yesu kamwankula, “Ntakula na kila muntu mashaka goseri pawonikaniti. Kila mala nfunda munumba za Mlungu na Mnumba nkulu ya Mlungu, pahala pawalyonaga Wayawudi woseri na wala ntakula ndiri shoseri kwa kufifa.
ἀπεκρίθη αὐτῷ Ἰησοῦς Ἐγὼ παρρησίᾳ λελάληκα τῷ κόσμῳ· ἐγὼ πάντοτε ἐδίδαξα ἐν συναγωγῇ καὶ ἐν τῷ ἱερῷ, ὅπου πάντες οἱ Ἰουδαῖοι συνέρχονται, καὶ ἐν κρυπτῷ ἐλάλησα οὐδέν.
21 Hashi gunkosiya neni? Guwakosiyi wantu yawampikinira neni. Womberi wavimana vyanuwagambiriti, wavimana shintu shantakuliti.”
τί με ἐρωτᾷς; ἐρώτησον τοὺς ἀκηκοότας τί ἐλάλησα αὐτοῖς· ἴδε οὗτοι οἴδασιν ἃ εἶπον ἐγώ.
22 Pakamaliliti kutakula aga yumu gwa wanjagila kamkomiti Yesu likofi pakalonga, “Gumwankula ntambu ayi Mtambika Mkulu?”
ταῦτα δὲ αὐτοῦ εἰπόντος εἷς παρεστηκὼς τῶν ὑπηρετῶν ἔδωκεν ῥάπισμα τῷ Ἰησοῦ εἰπών Οὕτως ἀποκρίνῃ τῷ ἀρχιερεῖ;
23 Yesu kankula, “Handa ntakula weri ndiri, gumugambiri kila muntu ka panu iweriti hashi, kumbiti handa ntakula weri, iwera hashi gunkoma?”
ἀπεκρίθη αὐτῷ Ἰησοῦς Εἰ κακῶς ἐλάλησα, μαρτύρησον περὶ τοῦ κακοῦ· εἰ δὲ καλῶς, τί με δέρεις;
24 Su, Anasi kamjega Yesu kwa Mtambika Mkulu Kayafa pawamtawa.
ἀπέστειλεν οὖν αὐτὸν ὁ Ἄννας δεδεμένον πρὸς Καϊάφαν τὸν ἀρχιερέα.
25 Simoni Peteru kaweriti panu kanguyotera motu. Su, wamkosiya, “Hashi, nagwenga viraa yumu gwa wafundwa wakuwi muntu ayu?” Yomberi kaberiti na kutakula, “Neni ndiri”.
Ἦν δὲ Σίμων Πέτρος ἑστὼς καὶ θερμαινόμενος. εἶπον οὖν αὐτῷ Μὴ καὶ σὺ ἐκ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶ; ἠρνήσατο ἐκεῖνος καὶ εἶπεν Οὐκ εἰμί.
26 Yumu gwa wantumintumi wa Mtambika Mkulu, nayomberi kaweriti mlongu gwa ulii yakadumulitwi likutu na Peteru katakula nukuwoniti pamuhera na Yesu mushiwunga sha mitera.
λέγει εἷς ἐκ τῶν δούλων τοῦ ἀρχιερέως, συγγενὴς ὢν οὗ ἀπέκοψεν Πέτρος τὸ ὠτίον Οὐκ ἐγώ σε εἶδον ἐν τῷ κήπῳ μετ’ αὐτοῦ;
27 Peteru kamlema kayi, palaa paliya njogolu kawika.
πάλιν οὖν ἠρνήσατο Πέτρος, καὶ εὐθέως ἀλέκτωρ ἐφώνησεν.
28 Mandawila putiputi Yesu wamtola kwa Kayafa, wamjega mpaka kwa Liwali, wakulu awa wa Shiyawudi wingira ndiri amu, wafiriti ndiri kuwera wahumba, toziya wafiriti wawezi kuliya shiboga sha Pasaka.
Ἄγουσιν οὖν τὸν Ἰησοῦν ἀπὸ τοῦ Καϊάφα εἰς τὸ πραιτώριον· ἦν δὲ πρωΐ· καὶ αὐτοὶ οὐκ εἰσῆλθον εἰς τὸ πραιτώριον, ἵνα μὴ μιανθῶσιν ἀλλὰ φάγωσιν τὸ πάσχα.
29 Su Pilatu kawagendiriti kulaa kunja, kawakosiya, “Muntu ayu katenda vintu gaa vidoda?”
ἐξῆλθεν οὖν ὁ Πειλᾶτος ἔξω πρὸς αὐτοὺς καὶ φησίν Τίνα κατηγορίαν φέρετε τοῦ ἀνθρώπου τούτου;
30 Wamwankuliti, “Handa ayu kangaweriti muntu yakatenda gaherepa twangamjegiti ndiri kwagwenga.”
ἀπεκρίθησαν καὶ εἶπαν αὐτῷ Εἰ μὴ ἦν οὗτος κακὸν ποιῶν, οὐκ ἄν σοι παρεδώκαμεν αὐτόν.
31 Pilatu kawagambira, “Mumutoli maweni muntu ayu, mumutozi kulawirana na malagaliru genu maweni.” Wayawudi wamwankula, “Twenga twahera uwezu wa kumtoza muntu yoseri kahowi.”
εἶπεν οὖν αὐτοῖς ὁ Πειλᾶτος Λάβετε αὐτὸν ὑμεῖς, καὶ κατὰ τὸν νόμον ὑμῶν κρίνατε αὐτόν. εἶπον αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι Ἡμῖν οὐκ ἔξεστιν ἀποκτεῖναι οὐδένα·
32 Vilawiriti avi su viweri nakaka visoweru vyakatakuliti Yesu kulanguziya kuhowa na ntambu hakahowi.
ἵνα ὁ λόγος τοῦ Ἰησοῦ πληρωθῇ ὃν εἶπεν σημαίνων ποίῳ θανάτῳ ἤμελλεν ἀποθνήσκειν.
33 Pilatu kawuya kayi mu liboma na kamshema Yesu, kamkosiya, “Eti, gwenga gwa mfalumi gwa Wayawudi?”
Εἰσῆλθεν οὖν πάλιν εἰς τὸ πραιτώριον ὁ Πειλᾶτος καὶ ἐφώνησεν τὸν Ἰησοῦν καὶ εἶπεν αὐτῷ Σὺ εἶ ὁ Βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων;
34 Yesu kamwankula, “Hashi, gunkosiya hangu gumweni gwenga ama kwana wamonga wakugambira visoweru vyaneni?”
ἀπεκρίθη Ἰησοῦς Ἀφ’ ἑαυτοῦ σὺ τοῦτο λέγεις, ἢ ἄλλοι εἶπόν σοι περὶ ἐμοῦ;
35 Pilatu kamwankula, “Hashi, gulihola Namyawudi neni? Wantu waku na watambika wakulu wakujega kwaneni. Gutenda shishi?”
ἀπεκρίθη ὁ Πειλᾶτος Μήτι ἐγὼ Ἰουδαῖός εἰμι; τὸ ἔθνος τὸ σὸν καὶ οἱ ἀρχιερεῖς παρέδωκάν σε ἐμοί· τί ἐποίησας;
36 Yesu katakula, “Utuwa waneni wa pasipanu ndiri, handa Utuwa waneni megaweri wa pasipanu, wantumintumi wa neni mewankomi ndiri, naniza kubatwa na Wayawudi, kumbiti Ufalumi wa neni wa pasipanu ndiri!”
ἀπεκρίθη Ἰησοῦς· Ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ ἔστιν ἐκ τοῦ κόσμου τούτου· εἰ ἐκ τοῦ κόσμου τούτου ἦν ἡ βασιλεία ἡ ἐμή, οἱ ὑπηρέται ἂν οἱ ἐμοὶ ἠγωνίζοντο, ἵνα μὴ παραδοθῶ τοῖς Ἰουδαίοις· νῦν δὲ ἡ βασιλεία ἡ ἐμὴ οὐκ ἔστιν ἐντεῦθεν.
37 Pilatu kamkosiya, “Gwenga gwa mtuwa?” Yesu kankula, “Gwenga gutakula neni na mtuwa. Neni nyiwukiti na kwiza pasipanu kwa shintu shimu, gutakula nakaka. Kwa ntambu ayi niza na unakaka. Kila yakawera na unakaka awu hakampikiniri.”
εἶπεν οὖν αὐτῷ ὁ Πειλᾶτος Οὐκοῦν βασιλεὺς εἶ σύ; ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς Σὺ λέγεις ὅτι βασιλεύς εἰμι. ἐγὼ εἰς τοῦτο γεγέννημαι καὶ εἰς τοῦτο ἐλήλυθα εἰς τὸν κόσμον, ἵνα μαρτυρήσω τῇ ἀληθείᾳ· πᾶς ὁ ὢν ἐκ τῆς ἀληθείας ἀκούει μου τῆς φωνῆς.
38 Pilatu kamkosiya, “Unakaka ndo shintu gaa?” Pilatu kawagendiriti kayi Wayawudi kunja na kawagambira, “Neni mona ndiri shidoda shoseri kwakuwi shakumtozera.
λέγει αὐτῷ ὁ Πειλᾶτος Τί ἐστιν ἀλήθεια; Καὶ τοῦτο εἰπὼν πάλιν ἐξῆλθεν πρὸς τοὺς Ἰουδαίους, καὶ λέγει αὐτοῖς Ἐγὼ οὐδεμίαν εὑρίσκω ἐν αὐτῷ αἰτίαν.
39 Kumbiti, kwa mwenga kwana shitiba sha neni kumvugulira muntu yumu mushibetubetu shipindi sha Pasaka, mfira numulekeziyani mfalumi gwa Wayawudi?”
ἔστιν δὲ συνήθεια ὑμῖν ἵνα ἕνα ἀπολύσω ὑμῖν ἐν τῷ πάσχα· βούλεσθε οὖν ἀπολύσω ὑμῖν τὸν Βασιλέα τῶν Ἰουδαίων;
40 Wamwankula pawabota, “Ndala, ayu ndiri, tumfira Baraba!” Baraba yakaweriti mpokaji kwa wantu.
ἐκραύγασαν οὖν πάλιν λέγοντες Μὴ τοῦτον, ἀλλὰ τὸν Βαραββᾶν. ἦν δὲ ὁ Βαραββᾶς λῃστής.

< Yohani 18 >