Yakobu 3
1 Walongu wangu, pakati penu namuwera wafunda wavuwa, toziya muvimana kuwera twenga wafunda hatupati utoza mkulu nentu kuliku wantu wamonga.
Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudva azt, hogy súlyosabb ítéletben lesz részük.
2 Twenga twawoseri tulikwala muvitwatira vivuwa. Handa muntu yoseri kakosa ndiri nakamu muvisoweru vyakalonga, yomberi ndo muntu mkamilika na kaweza kuyilongoziya nshimba yakuwi yoseri.
Mert mindnyájan sokat vétkezünk. De ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, képes egész testét is megzabolázni.
3 Twenga tumtulira falasi mumlomu mwakuwi ngoyi zya kumlonguziya su katujimiri, na kwa njira ayi tuweza kumlonguziya kwoseri kwatufira.
Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányítjuk.
4 Mtumbwi mkulu nentu yagushemwa meli, tembera ndo mkulu nentu, guweza kugalambuziwa kwa nkafi ndidini, na igenda kwoseri mlongoziya kwakafira.
Íme a hajókat is, bármily nagyok is, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy igen kicsi kormányrúd mégis oda irányítja, ahová a kormányos akarja.
5 Ntambu iraa ayi, lulimi tembera luwera shiwungiru shididini sha nshimba, lulitumbira makulu nentu. Motu mdidini guweza kulunguziya lidowi likulu.
A nyelv is kicsiny testrész ugyan, de nagyra tartja magát. Íme egy csekély tűz, milyen nagy erdőt felgyújt.
6 Na lulimi lulifana na motu. Lulimi luwera shipandi shimu sha makondola ga ntambu yoseri pakati pa viwungiru vya nshimba. Iumemiziya nshimba yoseri na luyaka motu yagulawa mumotu gwa Jehanamu. (Geenna g1067)
A nyelv is tűz, a gonoszság világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, sőt lángba borítja életünket, miközben maga is lángra lobban a gyehenna tüzétől. (Geenna g1067)
7 Muntu kaweza kufuga na kafuga kala viwumbi vya ntambu zoseri, wankanyama wa lidowi na wampongu na wanjoka na viwumbi vya kubahali.
Mindenfajta vadállat, madár, csúszómászó és vízi állat megszelídíthető. Az ember meg is szelídíti őket.
8 Kumbiti kwahera muntu yakaweza kulukolamlima lulimi lyalulifana na nkanyama. Lulimi luwera shintu shidoda, hapeni gulukolimlima na lumema usungu wawulaga.
De a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg, mert fékezhetetlenül gonosz az, telve van halálos méreggel.
9 Kwa lulimi twenga tulonga mayagashii kwa Mtuwa na Tati gwetu. Kwa lulimi lulaa alu twawapangira wantu, wantu yawaumbwa kwa ntambu ya Mlungu.
Ezzel áldjuk Istent, a mi Atyánkat, és ezzel átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlatosságára teremtettek.
10 Visoweru vya kupetera mashi na vya kulapira vilawa mumlomu gumu. Walongu wangu vitwatira avi vifiruwa ndiri kuwera hangu.
Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Atyámfiai, nem kellene így lenni ennek!
11 Hashi, mbwiru yimu iweza kulaviya mashi ganoga na mashi ga munu pamuhera?
Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból csörgedeztethet-e édes és keserű vizet?
12 Walongu wangu, mtera gwa mkuyu guweza kulera embi? Ama, mwembi guweza kulera kuyu? Ndala, mbwiru ya mashi ga munu gaweza ndiri kulaviya mashi ganoga.
Vajon, atyámfiai, teremhet-e a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlő fügét? Így egy forrás sem adhat sós és édes vizet.
13 Hashi, ndo gaa yakawera na luhala na mahala pakati pamwenga? Su kalanguziyi shitwatira ashi kwa mgenderanu gwakuwi guherepa na kwa matendu gakuwi maheri yagatendeka kwa unanaga na luhala.
Kicsoda bölcs és okos közöttetek? Mutassa meg jó magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz.
14 Kumbiti payiwera myoyu yenu imema weya wawuhanganyika na utama na shuki na kulifira mweni, su namulizyuma na kugalambula unakaka kuwera upayira.
Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudtoljátok meg az igazságot.
15 Mahala ga tambu ayi galawa ndiri kumpindi, mahala aga ndo ga pasipanu, na ga shinshimba, kayi ndo ga shishetani.
Ez nem az a bölcsesség, amely felülről jön, hanem földi, testi és ördögi.
16 Toziya poseri papawera na weya na kulifira mweni, panu pawera na ndewu na kila ntambu zya ukondola.
Mert ahol irigység és viszálykodás van, ott békétlenség, és mindenféle gonosz cselekedet is van.
17 Kumbiti luhala lwalulawa kumpindi kwa Mlungu, kwanja ndo luherepa na lufira ponga na unanaga na upikinira na lumema lusungu na lulera mabwajubwaju ga matendu gaherepa na lwahera ubagula ama ufyangu.
A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.
18 Vitwatira vyavimfiriziya Mlungu vilawirana na mbeyu zyaziyalitwi muponga, zyaziyalitwi na wantu yawajega ponga.
Az igazság gyümölcsét pedig békességben vetik el azoknak, akik békeszeretők.
