Yakobu 2
1 Walongu wangu yamumjimira Mtuwa gwetu Yesu Kristu yakawera na ukwisa, namulanguziya ubagula kwa wantu.
Atyámfiai, ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, amelyet a dicsőség Urába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetettetek.
2 Tulongi muntu yumu mweni kavala peti zya zahabu na nguwu ziherepa kingira mukuliwona kwenu, na palaa palii kingira muntu muhushu yakavaliti nguwu zidoda,
Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfi, fényes ruhában, és bemegy egy szegény is kopott ruhában
3 payiwera hammupanani ligoya nentu ulii yakavaliti nguwu zya kuherepa na kumgambira, “Gulivagi panu pahala paherepa,” na kumgambira muhushu ulii, “Gwenga, gugoloki kulii, ama gulivagi pasi.”
és rátekintetek arra, akin a fényes ruha van, és azt mondjátok neki: „Te ülj ide szépen.“A szegénynek pedig azt mondjátok: „Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyomhoz“,
4 Hashi, awu uwera ndiri ubagula pakati penu? Hashi, na utoza wenu hawulawirani ndiri mumaholu madoda?
nem mondtok-e ellen magatoknak, és nem lettetek-e gonosz gondolkodású bírákká?
5 Walongu wangu yanuwafira, mupikaniri! Mlungu kawasyagula wantu wahushu pasipanu su wapati kuwera walunda munjimiru na kwanka ufalumi Mlungu yakawalagiriti walii yawamfira.
Halljátok csak, szeretett atyámfiai: vajon nem Isten választotta-e ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek a hitben, és örökösei legyenek annak az országnak, amelyet Isten ígért az őt szeretőknek?
6 Kumbiti mwenga mwankuwabeza wantu wahushu! Hashi, walunda ndo walii ndiri yawawayonera na kuwajega kushyotera motu?
De ti megszégyenítettétek a szegényt. Vajon nem a gazdagok hatalmaskodnak-e rajtatok, és nem ők hurcolnak-e titeket a törvény elé?
7 Awa ndo walaa walii yawalihigilanga litawu lilii liherepa nentu lya Mtuwa ulii mwenga ndo wantu wakuwi.
Nem ők káromolják-e azt a szép nevet, amelyről titeket elneveztek?
8 Handa pamulitenda weri lilagaliru lilii lya shifalumi ntambu yailembitwi Mumalembu Mananagala, “Gumfiri muyagu ntambu yagulifira gumweni,” mwankutenda weri.
Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!“jól cselekedtek.
9 Kumbiti pamuwabagula wantu, su mwankutenda vidoda, na lilagaliru lya Mlungu liwatoza kuwera mwenga mkosa.
De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, és a törvény, mint törvényszegőket elítél.
10 Muntu yakalilema lagaliru limu Mumalagaliru ga Mlungu, hakaweri na likosa lya kugalema Malagaliru goseri.
Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az valamennyi ellen vétkezett.
11 Toziya ulii yakalongiti “Naguhumba,” kalongiti vulaa “Nagulaga.” Su ata paguhumba ndiri kumbiti gulaga, gwenga gugalema Malagaliru goseri ga Mlungu.
Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!“ezt is mondta: „Ne ölj!“És ha nem paráználkodsz, de ölsz, törvényszegővé lettél.
12 Su mulongi na kutenda gambira wantu hawatozwi kwa malagaliru ga Mlungu yagajega ulekeru.
Úgy szóljatok, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni.
13 Toziya Mlungu hapeni kaweri na lusungu pakamtoza muntu yakawera ndiri na lusungu. Kumbiti lusungu lwa Mlungu lukangi utoza.
Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekszik irgalmasságot, és az irgalmasság diadalmaskodik az ítéleten.
14 Walongu wangu, kwana mota gaa handa muntu pakalonga kawera na njimiru kumbiti kalanguziya ndiri kwa matendu? Kujimira aku kuweza hashi kumlopoziya?
Mit használ, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei pedig nincsenek? Vajon megtartja-e őt a hit?
15 Payiwera mlongu tunga mpalu ama mdala kahera nguwu ama shiboga,
Ha pedig az atyafiaknak, férfiaknak vagy nőknek nincs ruhája, és szükséget szenvednek a mindennapi élelemben,
16 hayiwatangi shishi kuwagambira awa, “Mgendi kwa ponga mukayoteri motu na kwikuta,” pota kuwapanana nfiru zyawu zya makaliru?
és azt mondja nekik valaki közületek: „Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól!“De nem adjátok meg nekik, amikre szükségük van, mit használ az?
17 Ntambu iraa hayi, njimiru gweka yakuwi pota vitendu ifuwa.
Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.
18 Kumbiti muntu kaweza kulonga, “Muntu yumu kawera na njimiru na muntu gwingi kawera na matendu” Hanankuli, “Gunanguziyi vilii muntu ntambu yakaweza kuwera na njimiru pota na matendu. Neni hanukulanguziyi njimiru yangu kwa matendu.”
Viszont mondhatja valaki: neked hited van, nekem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én is meg fogom mutatni neked az én cselekedeteimből az én hitemet
19 Hashi, gwenga gujimira kuwera kwana Mlungu yumu? Teratera! Kumbiti ata washamshera wajimira ali, na kulendemera kwa lyoga.
Te hiszed, hogy egy az Isten? Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek.
20 Mzigizigi gwenga! Hashi, gufira kulanguziwa kuwera njimiru pota matendu ihowa?
Akarod-e hát tudni, te oktalan ember, hogy a hit cselekedetek nélkül halott?
21 Hashi, Aburahamu mbuyi gwetu kapata hashi kujimirwa kuwera mkamilika kulongolu kwa Mlungu? Kwa matendu gakuwi, shipindi pakamlaviyiti tambiku Isaka mwana gwakuwi pashitalawanda sha kutambikira.
Ábrahám, a mi atyánk nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor fiát, Izsákot felajánlotta az oltárra?
22 Guwona kuwera njimiru yakuwi matendu gakuwi gatendikiti pamuhera, na njimiru yakuwi iweriti teratera kwa shilii shakatenditi.
Látod, hogy hite együtt munkálkodott cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hite.
23 Na Malembu Mananagala gatimiya ntambu yagalonga, “Aburahamu kamjimiriti Mlungu, su kwa njimiru yakuwi yomberi kajimiritwi kuwera muheri kulongolu kwa Mlungu,” na Aburahamu kashemitwi ganja gwa Mlungu.
És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, s ez megigazulására szolgált, és Isten barátjának neveztetett.
24 Su mwona kuwera muntu kajimirwa ndiri kuwera mkamilika kulongolu kwa Mlungu kwa njimiru yakuwi hera kumbiti kwa matendu gakuwi.
Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember és nem csupán hitből.
25 Ntambu iraa ilii, kwa ulii mndiyandiya Rahabu, yomberi kajimiritwi na Mlungu kuwera mkamilika toziya yomberi kawashemiriti walolalola na kuwatanga wagendi zyawu kwa kupitira njira imonga.
Hasonlóképpen a parázna Ráháb, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta el őket?
26 Su, handa vilii nshimba pota rohu ihowa, ntambu iraa ilii njimiru pota matendu ifuwa.
Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy halott a hit is cselekedetek nélkül.
