Matendu 19
1 Shipindi Apolu pakaweriti Korintu, Paulu kagenditi mwanja seemu za bala, kaziti Efesu kweni kawoniti wafundwa wamu.
Történt pedig aközben, amíg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, bejárva a felsőbb tartományokat, Efezusba érkezett. Amikor néhány tanítványra talált,
2 Kakosiiti, “hashi, pampatiti kuwera wajimira myangiti Rohu. Mnanagala?” Nawomberi wamwankula, “Ndala! Hatweni pikanira handa kwana Rohu Mnanagala.”
ezt mondta nekik: „Vajon vettetek-e Szentlelket, miután hivőkké lettetek?“Azok pedig ezt mondták neki: „Még azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.“
3 Nayomberi katakula, “Vinu mpatiti ubatizu wa ntambu gaa?” Wamwankula, “ubatizu wa Yohani.”
Ekkor megkérdezte tőlük: „Mire keresztelkedtetek meg tehát?“Azok pedig azt mondták: „A János keresztségére.“
4 Nayomberi Paulu katakula, “ubatizu wa Yohani uweriti wa kulanguziya handa wantu waleka vidoda. Yohani kawagambiriti wantu wamjimiri ulii yomberi yakaweriti kakwiza pa yomberi, yaani Yesu.”
Pál pedig ezt mondta: „János megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondva a népnek, hogy aki ő utána jön, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban.“
5 Pa kupikinira aga, wabatiziti kwa litawu lya Mtuwa Yesu.
Amikor pedig ezt hallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére.
6 Su, Paulu kawatulira mawoku, na Rohu Mnanagala kawasulukira. Wanja kutakula likabila luhenga na kubwera ujumbi wa Mlungu.
És mikor Pál reájuk tette kezét, a Szentlélek szállt reájuk, nyelveken szóltak és prófétáltak.
7 Woseri waweriti wantu lilongu na wawili.
A férfiak pedig összesen mintegy tizenketten voltak.
8 Kwa shipindi sha myezi mitatu Paulu kaweriti kankugenda munumba za Mlungu, kawera na matakuliranu ga kukwegiziya nentu kuusu ufalumi wa Mlungu.
Bement a zsinagógába, három hónapon át vitatkozva bátorsággal szólt, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országára tartozó dolgokról.
9 Kumbiti wamonga waweriti wakakatala, walema kujimira, wanja kuyowera vidoda kuusu njira ayi ya Mtuwa mulijojiniku lya wantu. Panu Paulu kaulekiti uganja nawomberi, kawatola pambwega wafundwa wakuwi walii, kaweriti kankuyowera nawomberi kila lishaka panumba ya masomu ga Tiranu.
Amikor pedig néhányan megkeményítették magukat és nem hittek, sőt gonoszul beszéltek az Úr útjáról a sokaság előtt, otthagyta őket, elszakította a tanítványokat tőlük, s mindennap egy bizonyos Tirannus iskolájában prédikált.
10 Kendereyiti kutenda hangu kwa shipindi sha vinja viwili ata wanalushi woseri wa Asiya, Wayawudi na wantu wa maisi gamonga, waweza kupikinira shisoweru sha Mtuwa.
Ez pedig két esztendeig tartott, úgy, hogy mindazok, akik Ázsiában laktak, mind zsidók, mind görögök, hallgatták az Úr Jézusnak igéjét.
11 Mlungu katenditi mauzauza ga kulikangasha kwa mawoku ga Paulu.
Isten pedig nem mindennapi csodákat cselekedett Pál keze által,
12 Wantu waweriti wankutola shitambala na nguwu zimonga zya lihengu zyeni Paulu kaweriti kankuvala, wazijegiti kwa walweli, nawomberi waponiziwa malweri gawu na walii wawaweriti na washamshera wadoda walawa.
úgyhogy még a testéről is elvitték a kendőket vagy kötényeket a betegekhez, és eltávoztak tőlük a betegségek, és a gonosz lelkek kimentek belőlük.
13 Wayawudi wamu yawawusiya wamshera wadoda. Wagenditi mwanja aku na aku wankujera kulitumiya litawu lya Mtuwa Yesu mweni Paulu kankumbwera.
Néhányan pedig a lézengő zsidó ördögűzők közül elkezdték az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz lelkek voltak, és ezt mondták: „Kényszerítünk titeket arra a Jézusra, akit Pál prédikál.“
14 Wana saba wa Sikewa na Mtambika Mkulu wa Shiyawudi, woseri watenditi hangu.
Közöttük voltak pedig Szkévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt művelték.
15 Kumbiti shamshera kadoda kawankula, “Nummana Yesu, nummana viraa Paulu, kumbiti mwenga mwa gaa?”
A gonosz lélek pedig ezt mondta: „A Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kicsodák vagytok?“
16 Shakapanu muntu ulii yakalendemeriti kawakopokera woseri kwa likakala, kawakanka likakala. Na wana awa wa Skewa watuga kulawa mnumba mlii pawawera shivula na kuwera na vironda.
És rájuk ugrott az az ember, akiben a gonosz lélek volt, és leteperte őket, hatalmat vett rajtuk annyira, hogy meztelenül és megsebesülve szaladtak ki abból a házból.
17 Kila muntu Efesu aku, Myawudi na muntu yakawera ndiri Myawudi, kapikaniriti kuusu shitwatira ashi. Woseri waweriti na lyoga, walikwisa litawu lya Mtuwa Yesu.
Ezt pedig megtudták mindannyian, zsidók és görögök, akik Efezusban laktak, félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Úr Jézusnak nevét.
18 Wawumini watangala walawiriti wajimira paweru vitwatira avi vyawaweriti watenda.
Sokan a hívők közül is eljöttek, bevallották és föltárták mesterkedéseiket.
19 Wamonga waweriti wankutenda vitwatira vya uhawi shipindi shipititi, wajojiniriti vintola vyawu, wavilunguziya paulongolu pa woseri. Wakisiyiti galama ya vintola avi, wawona ifikira vipandi vya shuma malongu mhanu elufu.
Sokan pedig azok közül, akik ördögi mesterségeket űztek, könyveiket összehordták, és mindenki szeme láttára megégették. Összeszámlálták a könyvek árát, és azok ötvenezer ezüstpénzt tettek ki.
20 Toziya ayi, shisoweru sha Mtuwa shendereya kweneya na shiwera na likakala nentu.
Így az Úrnak igéje erősen növekedett és hatalmas lett.
21 Pa vitwatira avi, Paulu kaamuiti kugenda Yerusalemu kwa kupitila Makedoniya na Akaya katakuliti, “Pa kusoka aku, infiruwa kuiwona Rumi viraa.”
Amikor pedig ezek megtörténtek, Pál eldöntötte magában, hogy elmegy Macedóniába és Akhájába, majd Jeruzsálembe, és ezt mondta: „Ottlétem után Rómát is meg kell látnom.“
22 Avi, kawatumiti wawili wa ntumintumi wakuwi, Timotewu na Erastu walonguleri genda Makedoniya, yomberi kalikaliti kwa katepu aku Asiya.
Macedóniába pedig elküldött kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erásztoszt, ő maga pedig még egy ideig Ázsiában maradt.
23 Shipindi ashi ndo pailawiriti ndewu nkulu aku Efesu toziya ya njira ayi ya Mtuwa.
Az időtájt azonban nem csekély háborúság támadt az Úr útja miatt.
24 Kuweriti na munyawa shuma yumu wamshema Demetiriu, yomberi kaweriti na lihengu lya kunyawa vinyagu vya numba ya mlungu gwa shidala yawamshema Aritemi. Lihengu ali liwayupiti wanyawa wakuwi mota ngulu.
Mert egy Demeter nevű ötvös, ezüstből Artemisz-templomokat készített, és a mesterembereknek nem csekély nyereséget juttatott.
25 Demetiriu kawajojiniriti pamwera watenda lihengu awa pamwera na wamonga wawaweriti na lihengu handa ali, kawagambira, “Wanalushi, muvimana handa shipatu shangu shilawirana na biyashala ayi.
Összegyűjtötte őket, és az ilyenfélékkel foglalkozó műveseket, s ezt mondta: „Férfiak, tudjátok, hogy ebből a mesterségből van a mi jólétünk.
26 Vinu, muweza kupikinira na kuliwonera maweni vitwatira avi Paulu kankuvitenda, panu Efesu hera ndiri, ira viraa koseri Muasiya. Yomberi kawashawishi na kuwagalambula wantu wajumiri handa wamilungu walii yawanyawitwi na wantu milungu ndiri ata shididini.
Látjátok és halljátok, hogy ez a Pál nemcsak Efezusnak, hanem közel az egész Ázsiának sok népét eláltatta és félrevezette, mivel azt mondja, hogy nem istenek azok, amelyeket kézzel csinálunk.
27 Su iwezekana kuwera biyashara yetu iweri na litawu lidoda. Hangu hera ndiri, kumbiti shitwatira ashi shiweza kuitenda numba ya mlungu Aritemi iweri shintu ndiri sha mana. Shakapanu nzyumi zakuwi ayu Asiya na pasipanu poseri ntambu yawamguwira, Hayiperi.”
Nemcsak az a veszély fenyeget bennünket, hogy ez a mesterség tönkre megy, hanem hogy a nagy istenasszonynak, Artemisznek templomát is semmibe veszik, elvész az ő nagysága is, akit egész Ázsia és a világ tisztel.“
28 Pawapikiniriti aga, waweriti na maya, wayanja kubotanga umatu, “Mkulu ndo Aritemi gwa Efesu!”
Amikor pedig ezeket hallották, elteltek haraggal és ezt kiáltották: „Nagy az efezusi Artemisz!“
29 Kaya yoseri imema fuju. Wawavamiya Gayu na Alisitariku, wenikaya wa Makedoniya, weni waweriti wanamwanja wayaguwi Paulu, watuga nawomberi mpaka kumdamu gwa madingu.
Az egész város háborúsággal telt meg, és egy akarattal a színházba rohantak, megfogták Gájuszt és Arisztarkhoszt, akik Macedóniából valók, és Pálnak útitársai voltak.
30 Paulu mweni kafiriti kushigendera shipinga sha wantu awa, kumbiti waumini walii wamleweleriti.
Pál pedig amikor a nép közé akart menni, nem eresztették a tanítványok.
31 Wakulu wa sirikali wamonga wa aku kumkoa wa Asiya, wawaweriti maganja wakuwi, wamjegiriti Paulu ujumbi wankumluwa nakalitula muatali kwa kugenda kweni kumdamu gwa madingu.
Az ázsiai főpapok közül is néhányan, akik barátai voltak neki, hozzá küldtek és kérték, hogy ne menjen a színházba.
32 Shipindi shilii, wantu wamu waweriti pawabota hangu na wamonga vilii. Wantu wavuwa wavimaniti ndiri iwera ashi wawera aku.
Ott pedig az egyik ezt, a másik azt kiáltozta, mert a népgyűlés összezavarodott és a többség nem tudta, miért gyűltek össze.
33 Toziya Wayawudi wamtenda Alekizanda kalawiri kulongolu, wamu wa wantu mushipinga shilii walisheriti kuwera ndo mweni. Su, Alekizanda kawapungiriti wantu kwa liwoku pakafira kujiteteya paulongolu pa shipinga sha wantu walii.
A sokaság közül pedig előállították Sándort, akit a zsidók előretuszkoltak. Sándor pedig intett a kezével, hogy védekezni akar a nép előtt.
34 Kumbiti pawavimaniti weri yomberi ndo Myawudi, woseri kwa liziwu limu washowangana, “Mkulu ndo Aritemi gwa Efesu!” Wendereya kushowangana showangana hangu kwa shipindi sha masaa mawili.
Azonban felismerték, hogy zsidó, kiáltozás tört ki mindnyájukból, mintegy két óra hosszáig kiabálva: „Nagy az efezusi Artemisz!“
35 Upeleru kalani gwa lushi kafawuliti kuwanyamaziya, kawagambira, “Wanalushi wa Efesu, kila muntu kavimana handa kaya ayi ya Efesu ndo mlolera gwa numba ya mlungu gwa shidala Aritemi na mlolera gwa shinyagu shilii shashiguwiti kulawa kumpindi.
Miután pedig a városi jegyző lecsendesítette a sokaságot, ezt mondta: „Efezusbeli férfiak, ugyan ki az az ember, aki ne tudná, hogy Efezus városa a nagy Artemisz istenasszonynak, és a Jupitertől leszállt képének templomőrzője?
36 Kwahera yakaweza kulema shitwatira ashi. Hangu su, munyamali, namtenda shoseri pota hepera.
Mivel ezek ellen senki nem szólhat, szükséges, hogy elcsendesedjetek, és semmi vakmerő dolgot ne kövessetek el.
37 Muwashema wantu awa panu tembera wayigilanga ndiri numba ya mlungu ama kumwigilanga mlungu gwetu gwa shidala.
Mert idehoztátok ezeket az embereket, akik sem nem szentségrontók, sem a ti istenasszonyotok ellen káromlást nem szóltak.
38 Handa, Demetiriu na watenda lihengu wayaguwi wawera na masitaka gawu kuusu wantu awa, pana mahakama na wakulu wa mikoni, waweza kusitakiana aku.
Ha tehát Demeternek és a hozzátartozó mesterembereknek valaki ellen panaszuk van, vannak törvényszékek, és vannak helytartók, pereljenek ott egymással.
39 Handa pamuwera na visoweru vyamonga, vyaviwagaziya, muvijegi pashiyotera motu yapafiruwa.
Ha pedig egyéb dolog miatt van valami panaszotok, a törvényes népgyűlésen majd elintézitek.
40 Toziya tuweza kusitakiwa kwa kujega ndewu kulawirana na vituku vya lelu. Ndewu ayi kwahera toziya ya nakaka na metusindi kulaviya toziya za nyanyi za ndewu ayi.”
Mert félő, hogy lázadással vádolnak meg a mai nap miatt; ugyanis semmi ok nincs, amellyel számot tudnánk adni ezért a csődületért.“
41 Pakatakuliti aga, kakumaliriti kuliwona.
Ezeket mondva, feloszlatta a gyűlést.
