< مزامیر 107 >

خداوند را حمد گویید، زیرا او نیکوست و محبتش تا ابد باقی است. 1
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
کسانی که توسط خداوند نجات یافته‌اند به همه اعلام کنند که خداوند آنها را از دست دشمنانشان نجات داده است 2
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
و آنها را از سرزمینهای بیگانه، از مشرق و مغرب، شمال و جنوب، به سرزمین خودشان بازگردانیده است. 3
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
برخی در صحرا آواره و سرگردان شدند و جای معینی برای سکونت نیافتند، 4
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
گرسنه و تشنه بودند و جانشان به لب رسیده بود. 5
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
آنگاه در گرفتاری خود نزد خداوند فریاد برآوردند و او ایشان را از همهٔ تنگیهایشان رهانید و ایشان را از راه راست به سرزمینی هدایت کرد که بتوانند در آن زندگی کنند. 6
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
پس باید از خداوند، به سبب محبتش و کارهای بزرگی که در حق ایشان انجام داده است، تشکر کنند. 8
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
او جان تشنه و گرسنه را با نعمتهای خوب سیر می‌کند. 9
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
آنانی که از دستورهای خدای متعال سر پیچیدند و به او اهانت کردند، اسیر و زندانی شدند و مرگ بر آنها سایه افکند. 10
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
پشت آنها در زیر بار مشقت خم شد و سرانجام افتادند و کسی نبود که ایشان را یاری کند. 12
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
آنگاه در گرفتاری خود نزد خداوند فریاد برآوردند و او آنها را از همه تنگیهایشان رهانید. 13
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
آنها را از مرگی که بر آنها سایه افکنده بود رهانید و زنجیرهای اسارت ایشان را پاره کرد. 14
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
پس باید از خداوند، به سبب محبتش و کارهای بزرگی که در حق آنها انجام داده است، تشکر کنند. 15
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
او درهای مفرغین زندانها را می‌شکند و زنجیرهای اسارت را پاره می‌کند. 16
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
افراد نادان، به سبب رفتار شرارت‌بار و آلوده به گناه خود، ضعیف و بیمار شدند، 17
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
اشتهای خود را از دست دادند و جانشان به لب گور رسید. 18
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
آنگاه در این گرفتاری خود، نزد خداوند فریاد برآوردند و او ایشان را از تنگیهایشان رهایی بخشید. 19
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
او با کلام خود آنها را شفا بخشید و ایشان را از مرگ نجات داد. 20
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
پس باید خداوند را به سبب محبتش و کارهای بزرگی که در حق ایشان انجام داده است، سپاس گویند. 21
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
باید با تقدیم قربانی از او تشکر کنند و با سرودهای شاد کارهایی را که کرده است اعلام نمایند. 22
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
برخی به کشتی سوار شده، به دریا رفتند و به کار تجارت مشغول شدند. 23
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
آنان قدرت خداوند را دیدند و کارهای شگرف او را در اعماق دریاها مشاهده نمودند. 24
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
به امر او بادی شدید ایجاد شد و دریا را طوفانی ساخت، 25
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
چنانکه کشتی‌ها دستخوش امواج گردیدند و بالا و پایین می‌رفتند. سرنشینان آنها، از ترس نیمه جان شدند 26
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
و مثل مستان، تلوتلو خورده، گیج و سرگردان بودند. 27
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
آنگاه در این گرفتاری خود نزد خداوند فریاد برآوردند و او ایشان را از این گرفتاری رهایی بخشید. 28
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
خداوند طوفان را آرام و امواج دریا را ساکت ساخت. 29
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
آنها شاد شدند زیرا از خطر رهایی یافته بودند، و سرانجام به سلامت به بندر مراد خود رسیدند. 30
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
پس آنها نیز باید خداوند را به سبب محبتش و کارهای بزرگی که در حق ایشان انجام داده است، سپاس گویند. 31
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
باید عظمت خداوند را در بین جماعت اسرائیل اعلام کنند و نزد بزرگان قوم، او را ستایش نمایند. 32
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
خداوند رودخانه‌ها را به خشکی مبدل ساخت و چشمه‌های آب را خشک کرد. 33
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
زمین حاصلخیز را به شوره‌زار تبدیل نمود، زیرا ساکنان آن شرور بودند. 34
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
اما بار دیگر زمینهای شوره‌زار و خشک را حاصلخیز و پر از چشمه‌های آب نمود. 35
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
گرسنگان را در آن اِسکان داد تا شهرهایشان را بسازند. 36
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
آنها مزارع و تاکستانها ایجاد کردند، و محصول پربار به دست آوردند. 37
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
خداوند آنها را برکت داده، فرزندان بسیاری به ایشان بخشید، و نگذاشت رمه‌ها و گله‌هایشان کم شوند. 38
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
هنگامی که قوم خداوند در زیر ظلم و ستم رو به نابودی می‌رفتند، 39
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
خداوند کسانی را که بر قومش ظلم می‌کردند خوار و ذلیل ساخت و آنها را در میان ویرانه‌ها، آواره و سرگردان کرد. 40
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
او قوم فقیر و درماندهٔ خود را از زیر بار سختیها رهانید و فرزندان و گله‌های ایشان را افزونی بخشید. 41
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
نیکان این را دیده، شاد خواهند شد اما بدکاران خاموش خواهند شد. 42
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
خردمندان دربارهٔ اینها فکر کنند و رحمت و محبت خداوند را به یاد داشته باشند. 43
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!

< مزامیر 107 >