ਅੱਯੂਬ 38
Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
14 ੧੪ ਉਹ ਬਦਲ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ਜਿਵੇਂ ਚੀਕਣੀ ਮਿੱਟੀ ਮੋਹਰ ਦੇ ਹੇਠੋਂ, ਤਦ ਸਾਰੀਆਂ ਵਸਤਾਂ ਜਾਣੋ ਬਸਤਰ ਪਹਿਨੇ ਵਿਖਾਈ ਦਿੰਦੀਆਂ ਹਨ,
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
21 ੨੧ ਤੂੰ ਜ਼ਰੂਰ ਹੀ ਇਹ ਸਭ ਕੁਝ ਜਾਣਦਾ ਹੋਵੇਂਗਾ, ਕਿਉਂ ਜੋ ਤੂੰ ਉਸ ਵੇਲੇ ਜੰਮਿਆ ਸੀ, ਅਤੇ ਤੇਰੇ ਦਿਨਾਂ ਦੀ ਗਿਣਤੀ ਬਹੁਤੀ ਹੈ!”
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
39 ੩੯ “ਕੀ ਤੂੰ ਬੱਬਰ ਸ਼ੇਰਨੀ ਲਈ ਸ਼ਿਕਾਰ ਮਾਰ ਸਕਦਾ ਹੈਂ, ਅਤੇ ਬੱਬਰ ਸ਼ੇਰ ਦੇ ਬੱਚਿਆਂ ਦੀ ਭੁੱਖ ਨੂੰ ਮਿਟਾ ਸਕਦਾ ਹੈਂ,
Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
41 ੪੧ ਕੌਣ ਪਹਾੜੀ ਕਾਂ ਲਈ ਉਹ ਦਾ ਚੋਗਾ ਤਿਆਰ ਕਰਦਾ ਹੈ, ਜਦ ਉਹ ਦੇ ਬੱਚੇ ਪਰਮੇਸ਼ੁਰ ਅੱਗੇ ਚਿੱਲਾਉਂਦੇ ਹਨ, ਅਤੇ ਚੋਗੇ ਤੋਂ ਬਿਨ੍ਹਾਂ ਉੱਡਦੇ ਫਿਰਦੇ ਹਨ?”
Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
