Faarfannaa 95

1 Kottaa Waaqayyoof faarfannaa; Kattaa fayyina keenyaatiifis ni ililchinaa.

Jertek, ujjongjunk az Örökkévalónak, riadjunk üdvünk sziklájának.

2 Galataan fuula isaa duratti haa dhiʼaannu; faarfannaadhaanis isa haa leellifnu.

Járuljunk szine elé hálaszóval, dalokkal riadjunk neki!

3 Waaqayyo Waaqa guddaadhaatii; inni waaqota hundaa olitti Mootii guddaa dha.

Mert nagy Isten az Örökkévaló s nagy király mind az istenek fölött;

4 Qileewwan lafaa harka isaa keessa jiru; fiixeewwan tulluus kan isaa ti.

kinek kezében vannak a föld mélységei, s övéi a hegyek magasságai;

5 Galaanni kan isaa ti; isatu hojjeteetii; lafa gogaa illee harka isaatu uume.

kié a tenger, s ő készítette, s a szárazföldet kezei alkották.

6 Kottaa gad jennee sagadnaa; Uumaa keenya Waaqayyo duratti ni jilbeenfannaa;

Jőjjetek, boruljunk le s hajoljunk meg, térdeljünk az Örökkévaló, a mi teremtőnk előtt.

7 inni Waaqa keenyaatii; nu immoo saba eegumsa isaa jala jirruu dha; bushaayee harka isaa keessa jiruudhas. Isin harʼa yoo sagalee isaa dhageessan,

Mert Ő a mi Istenünk, s mi legelésének népe és kezének juhai – e napon vajha hallgatnátok szavára.

8 akka Mariibaatti gootan sana, akka gaafa gammoojjii keessatti Maasaatti gootan sanaa mataa hin jabaatinaa;

Ne keményítsétek meg szíveteket mint Meribánál, mint Massza napján a pusztában,

9 abbootiin keessan utuma hojii koo arganuu, achitti qoranii na ilaalan.

a hol megkisértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták cselekvésemet.

10 Dhaloota sanatti ani waggaa afurtama nan dheekkame; anis, “Isaan saba garaan isaanii karaa irraa jalʼatee dha; isaan karaa koo hin beekne” nan jedheen.

Negyven évig undorodtam a nemzedéktől s mondtam: tévelygő szívűek népe ők, s ők nem ismerik utjaimat;

11 Kanaafuu ani dheekkamsa kootiin, “Isaan boqonnaa kootti hin galan” jedhee kakadhe.

úgy hogy megesküdtem haragomban: nem fognak bemenni nyugvó helyembe!