< Faarfannaa 129 >

1 Faarfannaa ol baʼuu. Israaʼel akkana haa jedhu; “Isaan dargaggummaa kootii jalqabanii akka malee na cunqursaniiru;
Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –
2 isaan dargaggummaa kootii jalqabanii akka malee na cunqursaniiru; garuu na hin moʼanne.
sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!
3 Warri qootiisa qotan dugda koo qotan; boʼoo isaaniis ni dheeressan.
Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.
4 Waaqayyo garuu qajeelaa dha; funyoo jalʼootaa gargar kukkuteera.”
Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.
5 Warri Xiyoonin jibban hundinuu, qaaniidhaan duubatti haa deebiʼan.
Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;
6 Isaan akka marga bantii manaa irraa kan utuu hin guddatin goguu haa taʼan;
legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;
7 namichi haamu qabaa isaa guuttachuu, yookaan namichi walitti qabu bissii isaa guuttachuu hin dandaʼu.
melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,
8 Warri achiin darban, “Eebbi Waaqayyoo isiniif haa taʼu; maqaa Waaqayyootiin isin eebbifna” isaaniin hin jedhin.
s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

< Faarfannaa 129 >