< Faarfannaa 126 >

1 Faarfannaa ol baʼuu. Yeroo Waaqayyo warra boojiʼamanii turan gara Xiyoonitti deebisetti, nu akka warra abjuu abjootanii taane.
Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
2 Afaan keenya kolfaan, arrabni keenya immoo faarfannaa gammachuutiin guutame. Kana irratti saboota gidduutti, “Waaqayyo waan guddaa isaaniif godheera” jedhame.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
3 Waaqayyo waan guddaa nuuf godhe; nus ni gammanne.
Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
4 Yaa Waaqayyo, akkuma lagoota Negeeb, boojuu keenya nuu deebisi.
Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
5 Warri imimmaaniin facaasan, faarfannaa gammachuutiin ni haammatu.
A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
6 Namni sanyii facaafamu baadhatee booʼaa gad baʼu, bissii isaa baadhatee faarfannaa gammachuu faarfachaa deebiʼa.
A ki vetőmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jő elő, kévéit emelve.

< Faarfannaa 126 >