< Faarfannaa 126 >

1 Faarfannaa ol baʼuu. Yeroo Waaqayyo warra boojiʼamanii turan gara Xiyoonitti deebisetti, nu akka warra abjuu abjootanii taane.
Zarándoklás éneke. Midőn visszahozta az Örökkévaló Czión foglyait, úgy voltunk, mint a kik álmodnak.
2 Afaan keenya kolfaan, arrabni keenya immoo faarfannaa gammachuutiin guutame. Kana irratti saboota gidduutti, “Waaqayyo waan guddaa isaaniif godheera” jedhame.
Akkor megtelt szájunk nevetéssel és nyelvünk újjongással; akkor szóltak a nemzetek közt: nagyokat mívelt az Örökkévaló ezekkel!
3 Waaqayyo waan guddaa nuuf godhe; nus ni gammanne.
Nagyokat mívelt az Örökkévaló velünk; vidámak voltunk.
4 Yaa Waaqayyo, akkuma lagoota Negeeb, boojuu keenya nuu deebisi.
Hozd vissza, Örökkévaló, foglyainkat, mint folyammedreket a délvidéken.
5 Warri imimmaaniin facaasan, faarfannaa gammachuutiin ni haammatu.
Akik könnyel vetettek, újjongással aratnak:
6 Namni sanyii facaafamu baadhatee booʼaa gad baʼu, bissii isaa baadhatee faarfannaa gammachuu faarfachaa deebiʼa.
menve mén és sír, aki viszi a vetőmag szóratját; jöttön jő, újjongással, aki viszi kévéit.

< Faarfannaa 126 >