< Isaayyaas 59 >
1 Dhugumaan harki Waaqayyoo fayyisuuf gabaabaa miti; yookaan gurri isaa dhagaʼuu hin didne.
Lám, nem rövid az Örökkévaló keze, hogy nem segíthetne, és nem nehéz a füle, hogy nem hallana.
2 Yakki keessan garuu Waaqa keessaniin gargar isin baaseera; akka inni isin hin dhageenyeef, cubbuun keessan fuula isaa isin duraa dhokseera.
Hanem bűneitek választottak el benneteket Istentektől és vétkeitek elrejtetik vele arcát tőletek, úgy hogy nem hall.
3 Harki keessan dhiigaan, qubni keessan immoo yakkaan faalameeraatii. Afaan keessan soba dubbata; arrabni keessan immoo waan hamaa guunguma.
Mert kezeitek vérrel mocskíttattak be és ujjaitok bűnnel, ajkaitok hazugságot beszéltek, nyelvetek álnokságot szól.
4 Namni murtii qajeelaa barbaadu hin jiru; kan himata isaa amanamummaadhaan dhiʼeeffatu tokko iyyuu hin jiru. Isaan waan faayidaa hin qabne amanatan; soba dubbatan; gowwoomsaa ulfaaʼanii hammina dhalan.
Senki sem hirdet igazságot, senki sem száll ítéletre hűséggel; bíznak a semmisségben, és beszélnek hiábavalóságot, fogannak bajt és szülnek jogtalanságot.
5 Isaan hanqaaquu buutii yaasan; manʼee sariitii foʼan. Namni hanqaaquu isaanii nyaatu kam iyyuu ni duʼa; yommuu tokkoon isaa cabutti buutiitu keessaa baʼa.
Baziliszk tojásokat költöttek ki és pókhálókat szőnek, aki tojásaikból eszik, meghal, s ami kitiportatik, viperának kel ki.
6 Foʼaan isaanii uffata hin taʼu; waan tolchaniinis dhagna isaanii haguuggachuu hin dandaʼan. Hojiin isaanii hojii hamminaa ti; harka isaanii keessas hojii fincilaatu jira.
Hálóik nem válnak ruhává és nem takaróznak műveikkel; műveik jogtalanság művei és erőszak tette van kezeikben.
7 Miilli isaanii gara cubbuutti fiiga; isaan dhiiga qulqulluu dhangalaasuuf ariifatan. Yaadni isaanii jalʼaa dha; diiguu fi barbadeessuun mallattoo karaa isaanii ti.
Lábaik rosszra futnak, és sietnek ártatlan vért ontani, gondolataik jogtalanság gondolatai, pusztulás és romlás pályáikon.
8 Isaan karaa nagaa hin beekan; murtiin qajeelaan karaa isaanii irra hin jiru. Daandii isaanii jalʼisaniiru; namni achi irra deemu tokko iyyuu nagaa hin beeku.
A béke útját nem ismerik, nincs jog a nyomdokaikban, az ő ösvényeiket elferdítették, bárki rálép, nem ismer békét.
9 Kanaafuu murtiin qajeelaan nurraa fagaateera; qajeelummaanis nu bira hin gaʼu. Nu ifa barbaanna; garuu hundinuu dukkana; ifa guyyaa barbaanna; garuu dimimmisa keessa deemna.
Azért eltávolodott tőlünk a jog és nem ér utol bennünket az igazság; remélünk világosságot és íme sötétség, fényességet – homályosságban járunk.
10 Nu akkuma jaamaa dallaa qaqqabachaa deemna; akkuma warra ija hin qabnee harkaan karaa keenya barbaaddanna. Akka nama halkaniin deemuu guyyaa saafaadhaan guggufanne; namoota jajjaboo gidduutti akka warra duʼanii taaneerra.
Tapogatnunk kell, mint a vakok a falat és mint a világtalanok tapogatózunk, megbotlunk délben, mint alkonyatkor, az egészségesek között, mint a holtak.
11 Nu hundi akka amaaketaa gururiina; akka gugees gaddaan aadna. Murtii qajeelaa barbaanna; garuu hin arganne; fayyina barbaanna; inni garuu nurraa fagaateera.
Morgunk mint a medvék mindnyájan, és mint a galambok búgva búgunk, remélünk jogot, de nincs, segítséget eltávolodott tőlünk.
12 Yakki keenya fuula kee duratti baayʼateeraatii; cubbuun keenyas dhugaa nutti baʼa. Yakki keenya nu wajjin jiraata; nus balleessaa keenya ni beekna;
Mert megsokasodtak előtted a mi bűntetteink és vétkeink vallottak ellenünk, mert bűntetteink velünk vannak és bűneink – ismerjük azokat.
13 nu fincillee Waaqayyoon sobne; Waaqa keenya duukaa buʼuu irraa garagalleerra; goolii fi fincila kakaafneerra; soba garaan keenya yaades dubbanneerra.
Elpártoltunk és megtagadtuk az Örökkévalót, elhúzódtunk Istenünk mellől, beszéltünk elnyomást és elszakadást, fogantunk és kiejtettünk szívünkből hazug szavakat.
14 Kanaafuu murtii qajeelaan duubatti deebifameera; qajeelummaanis fagoo dhaabata; dhugaan karaatti gufate; tollis ol seenuu hin dandaʼu.
Így hátraszoríttatott a jog és az igazság távolról áll, mert megbotlott a piacon az igazmondás és az egyenesség be nem jöhet.
15 Dhugaan eessumattuu hin argamu; namni cubbuu irraa fagaatus waan hamaaf saaxilama. Waaqayyo akka murtii qajeelaan hin jirre arge; kunis isa gaddisiise.
És hiányzóvá lett az igazmondás és aki távozik a rossztól, kifosztódik; látta az Örökkévaló és rossznak tetszett szemeiben, hogy nincs jog.
16 Inni akka namni tokko iyyuu hin jirre arge; kan gara isaatti kadhannaa dhiʼeessu waan dhabameefis ni dinqisiifate. Kanaafuu irreen isaa fayyina isaa fidde; qajeelummaan ofii isaas isa utube.
Látta, hogy nincs senki, bámult, hogy nincs közbenjáró; tehát segített neki a karja és igazsága – az támogatta.
17 Qajeelummaa akka gaachana qomaatti kaaʼatee gonfoo fayyinaas mataatti gombifate; wayyaa ittiin haaloo baʼu uffatee akka nama waaroo uffatuuttis hinaaffaa ofitti marate.
És felöltött igazságot mint páncélt és a segítség sisakja a fején; felöltötte a bosszú ruháit öltözetül és magára vette mint köpenyt a buzgalmat.
18 Kanaafuu inni akkuma hojii isaaniitti, diinota isaatiif dheekkamsa, amajaajota isaaniitiif immoo adabbii malu ni kenna; biyyoota bishaan gidduutiifis hojii harka isaanii kennaaf.
Cselekedetek szerint azok szerint fizet: haraggal elleneinek, cselekedetet ellenségeinek, a szigeteknek cselekedetet fizet meg.
19 Namoonni lixa biiftuu maqaa Waaqayyoo sodaatu; warri baʼa biiftuutti argaman immoo ulfina isaa kabaju. Inni akkuma lolaa, kan bubbeen Waaqayyoo oofuutti ni dhufaatii.
És félni fogják nyugat felől az Örökkévaló nevét és napkelet felől az ő dicsőségét, mert jön mint a szűk folyam, melyet az Örökkévaló szele hajt.
20 “Furaan gara Xiyoon, gara warra mana Yaaqoob keessaa qalbii jijjiirratanii ni dhufa” jedha Waaqayyo.
És jön Czión számára megváltó és a bűntől megtérők számára Jákóbban, úgymond az Örökkévaló.
21 “Gama kootiin kakuun koo kan ani isaan wajjin qabu kana” jedha Waaqayyo. “Hafuurri koo kan sirra jiru, dubbiin koo kan ani afaan kee keessa kaaʼe sun afaan keetii yookaan afaan ijoollee keetiitii yookaan afaan ijoollee ijoollee isaaniitii harʼaa jalqabee bara baraan hin badu” jedha Waaqayyo.
Én pedig – ez a szövetségem velük, mondja az Örökkévaló: szellemem, mely rajtad van és szavaim, melyeket szádba tettem, nem mozdulnak el szádból és magzatod szájából és magzatod magzatjának szájából, mondja az Örökkévaló, mostantól fogva mindörökké.