< Romerne 12 >

1 So legg eg dykk då på hjarta, brør, ved Guds miskunn, at de må bjoda fram likamarne dykkar til eit offer som er livande og heilagt og hugnadlegt for Gud - det er dykkar åndelege gudstenesta -
Kérlek azért titeket, atyámfiai, Isten irgalmasságára, hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos istentiszteleteteket.
2 og skikka dykk ikkje likt med denne verdi, men umlagast med uppatnying av hugen dykkar, so de kann prøva kva som er Guds vilje: det gode og hugnadlege og fullkomne. (aiōn g165)
És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten jó, neki tetsző és tökéletes akarata. (aiōn g165)
3 For ved den nåde som eg hev fenge, segjer eg til kvar og ein millom dykk, at han ikkje skal tenkja høgre um seg enn han bør tenkja, men tenkja visleg, alt etter som Gud hev tiletla kvar sitt mål av tru.
A nekem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy ne gondoljon magáról többet, mint amit kell, hanem józanon gondolkodjék, amint Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.
4 For liksom me hev mange lemer på ein likam, men ikkje alle lemerne hev den same gjerning,
Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata,
5 soleis er me mange ein likam i Kristus, men kvar for seg er me kvarannans lemer.
úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.
6 Og sidan me hev ulike nådegåvor alt etter den nåde som me hev fenge, so lat oss, um me hev profetgåva, bruka henne etter som me hev tru til,
Mivel pedig különböző ajándékaink vannak a nekünk adott kegyelem szerint, így is szolgálunk: ha írásmagyarázás, a hit szabályai szerint teljesítsük;
7 eller um me hev ei tenesta, taka vare på tenesta, eller um ein er lærar, på lærdomen,
ha más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban,
8 eller um ein skal påminna, på påminningi; den som etlar ut, gjere det i god tru; den som er styrar, vere det med ihuge; den som gjer miskunn, gjere det med gleda!
az intő az intésben, az adakozó szelídségben, az elöljáró szorgalommal, a könyörülő vidámsággal tegye.
9 Lat kjærleiken utan fals; styggjest ved det vonde, haldt fast ved det gode!
A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.
10 Ver varmhjarta mot kvarandre i broderkjærleik; kappast um å visa kvarandre vyrdnad!
Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek.
11 Ver ikkje lunka i dykkar ihuge; ver brennande i åndi; ten Herren!
Az igyekezetben ne legyetek restek, lélekben buzgók legyetek, az Úrnak szolgáljatok,
12 Ver glade i voni, toluge i trengsla, trottuge i bøni!
A reménységben örvendezők, a háborúságban tűrők, a könyörgésben állhatatosak,
13 Syn samhug med dei heilage i deira trong, legg vinn på gjestmildskap!
a szentek szükségeire adakozók legyetek, a vendégszeretetet gyakoroljátok.
14 Velsigna deim som forfylgjer dykk; velsigna, og banna ikkje!
Áldjátok azokat, akik titeket üldöznek, áldjátok, és ne átkozzátok.
15 Gled dykk med dei glade og gråt med dei gråtande!
Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.
16 Ver samlyndte med kvarandre; trå ikkje etter det høge; men haldt dykk gjerne til det låge; ver ikkje sjølvkloke!
Egymással egyetértésben éljetek, ne kevélykedjetek, hanem az alázatosokhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szemében.
17 Gjev ikkje nokon att vondt for vondt; legg vinn på det som godt er, for alle manns åsyn!
Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt.
18 So framt det er mogelegt, so haldt de på dykkar sida fred med alle menneskje!
Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek.
19 Hemn dykk ikkje sjølve, mine kjære, men gjev vreiden umrøme! For det stend skrive: «Meg høyrer hemnen til, eg skal gjeva attgjeld, segjer Herren.»
Magatokért bosszút ne álljatok, szeretteim, hanem adjatok helyt az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém az igazságszolgáltatás, én megfizetek! – ezt mondja az Úr.“
20 Um då fienden din er hungrig, so gjev honom mat; er han tyrst, so gjev honom drikka! for når du gjer det, sankar du gloande kol på hovudet hans.
Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia, mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére.
21 Lat ikkje det vonde vinna yver deg, men vinn du yver det vonde med det gode!
Ne győzzön le téged a gonosz, hanem a gonoszt jóval győzd meg.

< Romerne 12 >