Salmenes 91
1 Den som sit i gøymsla hjå den Høgste, den som bur i skuggen hjå den Allmegtige,
Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
2 han segjer til Herren: «Mi livd og mi borg, min Gud som eg set mi lit til.»
Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
3 For han frelser deg frå snara til fuglefangaren, frå tynande sott.
Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
4 Med sine fjører løyner han deg, og under hans vengjer finn du livd; skjold og vern er hans truskap.
Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.
5 Du skal ikkje ræddast for skræmsl um natti, for pil som flyg um dagen,
Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
6 for pest som fer fram i myrker, for sott som tyner um middagen.
A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
7 Um tusund fell attmed sida di, og ti tusund attmed di høgre hand, so skal det ikkje nå til deg.
Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.
8 Du skal berre skoda det med augo dine, og sjå korleis dei ugudlege fær si løn.
Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
9 «For du, Herre, er mi livd, » segjer du. Den Høgste hev du gjort til din bustad.
Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
10 Inkje vondt skal timast deg, og ingi plåga skal koma nær til ditt tjeld.
Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
11 For han skal bjoda sine englar um deg, at dei skal vara deg på alle dine vegar.
Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
12 Dei skal bera deg på hender, so du ikkje skal støyta foten din på nokon stein.
Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
13 På løva og eiterorm skal du treda, du skal trakka ned ungløvor og drakar.
Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
14 «Av di han heng fast ved meg, vil eg fria honom ut; eg vil frelsa honom, av di han kjenner mitt namn.
Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!
15 Han skal kalla på meg, og eg skal svara honom, eg er med honom i naud, eg vil fria honom ut og føra honom til æra.
Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
16 Med eit langt liv vil eg metta honom og lata honom sjå mi frelsa.»
Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.
