Salmenes 90
1 Ei bøn av gudsmannen Moses. Herre, du hev vore ei livd for oss frå ætt til ætt.
Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!
2 Fyrr fjelli vart til, og du skapte jordi og heimen, ja frå æva og til æva er du Gud.
Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.
3 Du let menneskja venda um til dust og segjer: «Vend um att, de menneskjeborn!»
Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
4 For tusund år er i dine augo som dagen i går når han lid, som ei vakt um natti.
Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.
5 Du riv deim burt som i flaum, dei vert som ein svevn, um morgonen er dei som groande graset;
Elragadod őket; olyanokká lesznek, mint az álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;
6 um morgonen blømer det og gror, um kvelden visnar det burt og turkast upp.
Reggel virágzik és sarjad, és estvére elhervad és megszárad.
7 For me hev forgjengest ved din vreide, og ved din harm er me burtskræmde.
Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
8 Du hev sett våre misgjerder for augo dine, vår løynde synd i ljoset frå di åsyn.
Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.
9 For alle våre dagar er framfarne i din vreide, me hev livt våre år til ende som ein sukk.
Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
10 Vår livstid, ho varer sytti år, og når der er mykje kraft, åtteti år, og jamvel det stoltaste er møda og fåfengd, for snart er det framfare, og me flaug burt.
A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
11 Kven kjenner styrken i din vreide og din harm, soleis som ein bør ottast deg?
Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?
12 Å telja våre dagar, det lære du oss, at me kann få visdom i hjarta.
Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
13 Vend um, Herre! Kor lenge? Og lat det gjera deg vondt for tenarane dine!
Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
14 Metta oss med di miskunn når morgonen renn, so vil me fegnast og gleda oss alle våre dagar!
Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.
15 Gled oss etter dei dagar du hev bøygt oss, etter dei år me hev set ulukka!
Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
16 Lat di gjerning syna seg for tenarane dine og din herlegdom yver deira born!
Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.
17 Og Herren, vår Guds ynde vere yver oss, og det våre hender gjer, gjeve du framgang for oss, ja, det våre hender gjer, det gjeve du framgang!
És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
