< Salmenes 49 >

1 Til songmeisteren; av Korahs born; ein salme. Høyr dette, alle folk, vend øyra til, alle de som bur i verdi,
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
2 både låge og høge, rik og fatig, alle saman!
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
3 Min munn skal tala visdom, og det som mitt hjarta tenkjer upp, er vit.
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
4 Eg vil bøygja mitt øyra til fyndord, eg vil lata upp mi gåta til harpeljod.
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
5 Kvi skal eg ottast i dei vonde dagar, når vondskap av mine forfylgjarar kringset meg,
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
6 dei som set si lit til sitt gods og rosar seg av sin store rikdom?
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
7 Ein mann kann ikkje løysa ut ein bror, kann ikkje gjeva Gud løysepengar for honom
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
8 - utløysingi av deira liv er for dyr, og han let det vera til æveleg tid -
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
9 so han skulde halda ved å liva for alltid og ikkje sjå gravi.
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
10 Nei, han må sjå: Vismenner døyr, dåre og fåviting gjeng burt alle saman og let sitt gods etter seg til andre.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
11 Deira inste tanke er at deira hus skal standa æveleg, deira bustader frå ætt til ætt; dei kallar sin jorder etter sine namn.
Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
12 Men eit menneskje i høg vyrdnad vert ikkje verande; han er lik dyri, dei må tagna.
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
13 So gjeng det deim som er fulle av tru til seg sjølve, og etter deim fylgjer dei som likar deira tale. (Sela)
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
14 Som sauer vert dei førde ned i helheimen, dauden gjæter deim, og dei trurøkne tred deim ned, når morgonen renn; og deira skapnad vert øydelagd av helheimen, so dei hev ingen heimstad lenger. (Sheol h7585)
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol h7585)
15 Men Gud skal løysa ut mi sjæl or handi på helheimen; for han skal taka meg til seg. (Sela) (Sheol h7585)
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. (Szela) (Sheol h7585)
16 Ottast ikkje når ein mann vert rik, når hans hus kjem til stor æra!
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
17 For han skal ingen ting taka med seg når han døyr; hans æra skal ikkje fara ned etter honom.
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
18 Um han og velsignar si sjæl i si livstid, og dei prisar deg for di du gjer deg gode dagar,
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
19 so skal du då koma til di fedreætt, dei som ikkje ser ljoset i all æva.
Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
20 Eit menneskje i høg vyrdnad, som ikkje hev vit, vert lik dyri; dei må tagna.
Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

< Salmenes 49 >