< Salmenes 46 >
1 Til songmeisteren; av Korahs born, etter Alamot; ein song. Gud er mi hyggja og vår styrke, fullvel røynd i trengslor.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
2 Difor ottast me ikkje, um so jordi vert umskift, og um fjelli ragar hjarta av storhavet,
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
3 um havbårorne dyn og skumar, og fjelli skjelv for deira ofse. (Sela)
Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
4 Der er ei å, hennar bekkjer gled Guds by, den heilage stad der den Høgste bur.
Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
5 Gud er midt i honom, so han skal ikkje rugga; Gud hjelper honom i morgonlysingi.
Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
6 Folkeslag rasa, rike vart rikka, han let si røyst ljoda, jordi bråna.
Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
7 Herren, allhers drott, er med oss; Jakobs Gud er vår faste borg. (Sela)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
8 Kom og sjå Herrens storverk, som gjer øydeleggjingar på jordi.
Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
9 Han gjer ende på herferder yver all jordi, bryt bogen sund og høgg spjotet av; stridsvognerne brenner han upp i eld.
Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
10 «Haldt upp og kjenn at eg er Gud! Eg er upphøgd millom folki, upphøgd på jordi.»
Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
11 Herren, allhers drott, er med oss; Jakobs Gud er vår faste borg. (Sela)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)