< Salmenes 33 >
1 Fagna dykk høgt i Herren, de rettferdige! For de trurøkne sømer seg lovsong.
Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.
2 Prisa Herren med strengeleik, lovsyng honom til tistrengja harpa!
Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.
3 Syng honom ein ny song, rør strengen fagert med fagnadljod.
Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.
4 For Herrens ord er ærleg meint, og all hans gjerning er trufast.
Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.
5 Han elskar rettferd og rett; av Herrens nåde er jordi full.
Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.
6 Himlarne er skapte ved Herrens ord, og all deira her ved hans munns ande.
Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.
7 Han samlar havsens vatn som ei muga, legg dei djupe vatn i upplagshus.
Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.
8 All jordi må ottast for Herren, for honom ræddast alle som bur i mannheimen.
Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.
9 For han tala, og so vart det; han baud, og so stod det der.
Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.
10 Herren spiller heidningefolks råd, gjer folkeslags tankar til inkjes.
Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.
11 Herrens råd stend ved lag i all æva, hans hjartans tankar frå ætt til ætt.
Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.
12 Sælt er det folk som hev Herren til sin Gud, det folk som han valde ut til sin arv.
Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.
13 Frå himmelen skodar Herren ned, han ser alle menneskjeborni.
Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.
14 Frå den staden der han bur, ser han ned til alle som bur på jordi,
Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.
15 han som lagar deira hjarto alle saman, han som merkar alle deira gjerningar.
Ő alkotta mindnyájok szivét, és jól tudja minden tettöket.
16 Ein konge vert ikkje frelst ved sin store styrke, ei kjempa ikkje berga ved si store kraft.
Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;
17 Hesten er sviksam hjelp til frelsa, og med sin store styrke bergar han ikkje.
Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.
18 Sjå, Herrens auga ser til deim som ottast honom, som ventar på hans nåde
Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,
19 til å fria deira sjæl frå dauden og halda deim i live i hungersnaud.
Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.
20 Vår sjæl stundar på Herren; han er vår hjelp og vår skjold.
Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.
21 For i honom gled vårt hjarta seg, for me set vår lit til hans heilage namn.
Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!
22 Di nåde, Herre, vere yver oss, so som me vonar på deg!
Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.