Salmenes 3
1 Ein salme av David, då han flydde for Absalom, son sin. Herre, kor mange mine fiendar er! Mange reiser seg imot meg.
Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
2 Mange segjer til mi sjæl: «Det finst ikkje frelsa for honom hjå Gud.» (Sela)
Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
3 Men du, Herre, er min skjold, mi æra og den som lyfter mitt hovud.
De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
4 Eg ropar høgt til Herren, og han svarar meg frå sitt heilage fjell. (Sela)
Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
5 Eg lagde meg og sovna; eg vakna upp, for Herren held meg uppe.
Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
6 Eg ottast ikkje for ti tusund av folk, som hev lægra seg imot meg rundt ikring.
Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
7 Statt upp, Herre, frels meg, min Gud! For du hev slege alle mine fiendar på kinni, du hev knasa tennerne på dei ugudlege.
Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
8 Herren høyrer frelsa til. Lat di velsigning vera yver ditt folk! (Sela)
Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
