< Salmenes 121 >

1 Ein song til høgtidsferderne. Eg lyfter augo mine upp til fjelli, kvar kjem mi hjelp ifrå?
Ének a zarándoklásra. A hegyek felé emelem szemeimet: honnan jön segítségem?
2 Mi hjelp kjem ifrå Herren, han som hev skapa himmelen og jordi.
Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője.
3 Han skal ikkje lata foten din vera ustød, han blundar ikkje din vaktar.
Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ!
4 Sjå, han blundar ikkje og søv ikkje, Israels vaktar.
Íme, nem szunnnyad és nem alszik Izraél őrzője.
5 Herren er din vaktar, Herren er din skugge ved di høgre hand.
Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló a te árnyékod, jobb kezed mellett.
6 Um dagen skal ikkje soli stikka deg, og ikkje månen um natti.
Nappal nem ver téged a nap, sem éjjel a hold.
7 Herren skal vara deg frå alt vondt, han skal vara di sjæl.
Az Örökkévaló megőriz téged minden rossztól, megőrzi lelkedet.
8 Herren skal vara din utgang og din inngang frå no og til æveleg tid.
Az Örökkévaló megőrzi mentedet és jöttödet, mostantól mindörökké!

< Salmenes 121 >