< Salmenes 118 >
1 Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
2 Israel segje: «Æveleg varer hans miskunn!»
Mondja csak Izraél: mert örökké tart a kegyelme!
3 Arons hus segje: «Æveleg varer hans miskunn!»
Mondják csak Áron háza: mert örökké tart a hegyelme!
4 Dei som ottast Herren, segje: «Æveleg varer hans miskunn!»
Mondják csak az istenfélők mert örökké tart a kegyelme!
5 Ut or trengsla ropa eg på Herren, Herren svara meg og førde meg ut i det frie.
szorongásból szólítottam Jáht, tág térrel meghallgatott engem Jáh.
6 Herren er med meg, eg ræddast inkje, kva kann menneskje gjera meg?
Az Örökkévaló mellettem van, nem félek; mit tehet ember nekem?
7 Herren er med meg og hjelper meg, og eg skal sjå med lyst på deim som hatar meg.
Az Örökkévaló mellettem van segítöim közt, s én majd rájuk nézek gyülölőimre.
8 Det er betre å fly til Herren enn å lita på menneskje.
Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni az emberben.
9 Det er betre å fly til Herren enn å lita på hovdingar.
Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni nemesekben.
10 Alle heidningar kringset meg; i Herrens namn skal eg hogga deim ned.
Mind a nemzetek körülvettek – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
11 Dei kringset, ja, kringrenner meg; i Herrens namn skal eg hogga deim ned.
Körülvettek, körül is fogtak – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
12 Dei kringset meg som bior; dei sloknar som eld i klunger, i Herrens namn skal eg hogga deim ned.
Körülvettek mint a méhek – ellohadtak mint a tövisek tűze; az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
13 Hardt støytte du meg, at eg skulde falla; men Herren hjelpte meg.
Taszítva taszítottál engem, hogy elessem, de az Örökkévaló megsegített.
14 Min styrke og lovsong er Herren, og han vart meg til frelsa.
Erőm és énekem Jáh, ő lett nekem segítségül.
15 Rop av fagnad og frelsa er å høyra i tjeldi åt dei rettferdige; Herrens høgre hand gjer storverk.
Ujjongás és segítség hangja az igazak sátraiban; az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
16 Herrens høgre hand upphøgjer, Herrens høgre hand gjer storverk.
Az Örökkévaló jobbja fölemel, az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
17 Eg skal ikkje døy, men liva og fortelja Herrens gjerningar.
Nem halok meg, hanem élni fogok és elbeszélem Jáh tetteit.
18 Hardt tukta Herren meg, men til dauden gav han meg ikkje.
Fenyítve fenyített engem Jáh, de a halálnak nem adott át.
19 Lat upp for meg rettferds portar! Eg vil ganga inn gjenom deim, eg vil prisa Herren.
Nyissátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek rajtuk, magasztalom Jáht.
20 Dette er Herrens port, dei rettferdige skal ganga der.
Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.
21 Eg takkar deg av di du svara meg og vart meg til frelsa.
Hadd magasztallak, mert meghallgattál s lettél nekem segítségül.
22 Den steinen som bygningsmennerne skaut ut, hev vorte ein hyrnestein.
A kő, melyet megvetettek az építők, saroknak fejévé lett.
23 Frå Herren er det kome, dette, det er underlegt for våre augo.
Az Örökkévalótól történt ez, csodálatos az szemeinkben.
24 Dette er dagen som Herren hev gjort, lat oss fegnast og gleda oss no!
Ez az a nap, melyet szerzett az Örökkévaló, hadd vigadjunk és örüljünk rajta,
25 Å Herre, frels då! Å Herre, lat det då lukkast!
Oh Örökkévaló, segíts csak, oh Örökkévaló, boldogíts csak!
26 Velsigna vere den som kjem i Herrens namn! Me velsignar dykk frå Herrens hus.
Áldva legyen, a ki jön az Örökkévaló nevében, áldunk titeket az Örökkévaló házából.
27 Herren er Gud, og han let det verta ljost for oss. Bitt høgtidsofferet med reip alt inn til horni på altaret!
Isten az Örökkévaló és világosságot adott nekünk, kössétek hozzá az ünnepi áldozatot kötelekkel az oltár szarvaihoz.
28 Min Gud er du, og eg vil prisa deg, min Gud, eg vil upphøgja deg.
Istenem vagy s magasztallak, én Istenem, dicsöítlek.
29 Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!