Salmenes 115
1 Ikkje oss, Herre, ikkje oss, men ditt namn gjeve du æra for di miskunn, for din truskap skuld!
Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért!
2 Kvifor skal heidningarne segja: «Kvar er no deira Gud?»
Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?
3 Vår Gud er då i himmelen, alt det han vil, gjer han.
Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi.
4 Deira avgudar er sylv og gull, eit verk av menneskjehender.
Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.
5 Dei hev munn, men talar ikkje, dei hev augo, men ser ikkje;
Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak;
6 dei hev øyro, men høyrer ikkje, dei hev nos, men luktar ikkje.
Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak;
7 Med sine hender grip dei ikkje, med sine føter gjeng dei ikkje, dei hev ikkje mål i strupen.
Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal.
8 Som desse er, vert dei som lagar deim, alle som set si lit til deim.
Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!
9 Israel, lit på Herren! Han er deira hjelp og skjold.
Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
10 Arons hus, lit på Herren! Han er deira hjelp og skjold.
Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
11 De som ottast Herren, lit på Herren! Han er deira hjelp og skjold.
A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa ő.
12 Herren kom oss i hug, han skal velsigna, han skal velsigna Israels hus, han skal velsigna Arons hus,
Az Úr megemlékezik mi rólunk és megáld minket; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát.
13 han skal velsigna deim som ottast Herren, dei små med dei store.
Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat.
14 Herren late dykk auka, dykk og dykkar born!
Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat.
15 Velsigna er de av Herren, han som skapte himmel og jord.
Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet.
16 Himmelen er himmel for Herren, men jordi hev han gjeve menneskjeborni.
Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.
17 Dei daude lovar ikkje Herren, ingen av deim som stig ned i stilla.
Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe.
18 Men me skal lova Herren frå no og til æveleg tid. Halleluja!
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
