< Salmenes 107 >
1 Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 So segjer Herrens utløyste, som han hev løyst ut or naudi,
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 som han hev sanka i hop frå landi, frå aust og frå vest, frå nord og frå havet.
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 Dei for vilt i øydemarki, i vegløysa, dei fann ingen by til å bu i.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Hungrige og tyrste var dei, deira sjæl vanmegtast i deim.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 Då ropa dei til Herren i si naud, or deira trengslor fria han deim ut,
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 og han førde deim på rett veg, so dei gjekk til ein by dei kunde bu i.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 for han metta den tyrste sjæl, og den hungrige sjæl fyllte han med godt.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 Dei sat i myrker og daudeskugge, bundne i stakarsdom og jarn,
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 av di dei hadde tråssa mot Guds ord og vanvyrdt råderne frå den Høgste.
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 Og han bøygde deira hjarto med liding, dei snåva, og der var ingen hjelpar.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 Då ropa dei til Herren i si naud, frå deira trengslor frelste han deim.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 Han førde deim ut or myrker og daudeskugge, og deira band reiv han sund.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni;
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 for han krasa koparportar og hogg sund jarnbommar.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 Dårar var dei for sin brotsveg, og for sine misgjerningar vart dei plåga.
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 Deira sjæl vart leid av all mat, og dei kom nær til daudens portar.
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 Då ropa dei til Herren i si naud; frå deira trengslor frelste han deim.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 Han sende sitt ord og lækte deim og berga deim frå deira graver.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 og ofra takkoffer og fortelja um hans verk med fagnad.
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 Dei som for ut på havet med skip, og som dreiv handel på dei store vatni,
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 dei såg Herrens gjerningar og hans underverk på djupet.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 Han tala og let det koma ein stormvind, og denne reiste havsens bylgjor.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 Dei for upp imot himmelen, dei for ned i djupi, deira sjæl miste modet i ulukka.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 Dei raga og tumla som drukne, og all deira visdom vart til inkjes.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 Då ropa dei til Herren i si naud, or deira trengslor førde han deim ut.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 Han let storm verta til stilla, og bylgjorne kringum deim tagna.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 Og dei vart glade då dei lagde seg, og han førde deim til den hamni dei ynskte.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 og høglova honom i folkesamling og lovsyngja honom der dei gamle sit saman.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 Han gjorde elvar til ei øydemark og vatskjeldor til eit turrlende,
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 fruktsamt land til ei saltheid, for deira vondskap skuld, som budde der.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 Han gjorde øydemark til innsjø og turrlende til vatskjeldor.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 Og han let hungrige bu der, og dei bygde ein by til å bu i.
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 Og dei sådde åkrar og planta vinhagar, og dei fekk grøda til å hausta.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 Og han velsigna deim, og dei auka mykje, og av fe gav han deim ikkje lite.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 So minka dei att og vart nedbøygde av trykk og trengsla og sorg.
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 Han som renner ut vanvyrdnad yver hovdingar og let deim villast i veglaus øydemark,
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 han lyfte upp den fatige or vesaldomen og auka ætterne som ei hjord.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 Dei ærlege ser det og gled seg, og all vondskap let att sin munn.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 Den som er vis, han gjeve gaum etter dette, og dei må merke Herrens nådegjerningar.
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!