Salmenes 107
1 Prisa Herren, for han er god, for æveleg varer hans miskunn!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2 So segjer Herrens utløyste, som han hev løyst ut or naudi,
Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
3 som han hev sanka i hop frå landi, frå aust og frå vest, frå nord og frå havet.
és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
4 Dei for vilt i øydemarki, i vegløysa, dei fann ingen by til å bu i.
Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
5 Hungrige og tyrste var dei, deira sjæl vanmegtast i deim.
éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
6 Då ropa dei til Herren i si naud, or deira trengslor fria han deim ut,
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
7 og han førde deim på rett veg, so dei gjekk til ein by dei kunde bu i.
járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
8 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni,
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
9 for han metta den tyrste sjæl, og den hungrige sjæl fyllte han med godt.
mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
10 Dei sat i myrker og daudeskugge, bundne i stakarsdom og jarn,
Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
11 av di dei hadde tråssa mot Guds ord og vanvyrdt råderne frå den Høgste.
mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
12 Og han bøygde deira hjarto med liding, dei snåva, og der var ingen hjelpar.
hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
13 Då ropa dei til Herren i si naud, frå deira trengslor frelste han deim.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
14 Han førde deim ut or myrker og daudeskugge, og deira band reiv han sund.
kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
15 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni;
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
16 for han krasa koparportar og hogg sund jarnbommar.
mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
17 Dårar var dei for sin brotsveg, og for sine misgjerningar vart dei plåga.
Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
18 Deira sjæl vart leid av all mat, og dei kom nær til daudens portar.
minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
19 Då ropa dei til Herren i si naud; frå deira trengslor frelste han deim.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
20 Han sende sitt ord og lækte deim og berga deim frå deira graver.
igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
21 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni
adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
22 og ofra takkoffer og fortelja um hans verk med fagnad.
s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
23 Dei som for ut på havet med skip, og som dreiv handel på dei store vatni,
Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
24 dei såg Herrens gjerningar og hans underverk på djupet.
ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
25 Han tala og let det koma ein stormvind, og denne reiste havsens bylgjor.
szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
26 Dei for upp imot himmelen, dei for ned i djupi, deira sjæl miste modet i ulukka.
fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
27 Dei raga og tumla som drukne, og all deira visdom vart til inkjes.
forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
28 Då ropa dei til Herren i si naud, or deira trengslor førde han deim ut.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
29 Han let storm verta til stilla, og bylgjorne kringum deim tagna.
megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
30 Og dei vart glade då dei lagde seg, og han førde deim til den hamni dei ynskte.
s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
31 Dei skal prisa Herren for hans miskunn og for hans under mot menneskjeborni
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
32 og høglova honom i folkesamling og lovsyngja honom der dei gamle sit saman.
s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
33 Han gjorde elvar til ei øydemark og vatskjeldor til eit turrlende,
Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
34 fruktsamt land til ei saltheid, for deira vondskap skuld, som budde der.
termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
35 Han gjorde øydemark til innsjø og turrlende til vatskjeldor.
pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
36 Og han let hungrige bu der, og dei bygde ein by til å bu i.
és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
37 Og dei sådde åkrar og planta vinhagar, og dei fekk grøda til å hausta.
Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
38 Og han velsigna deim, og dei auka mykje, og av fe gav han deim ikkje lite.
Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
39 So minka dei att og vart nedbøygde av trykk og trengsla og sorg.
De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
40 Han som renner ut vanvyrdnad yver hovdingar og let deim villast i veglaus øydemark,
Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
41 han lyfte upp den fatige or vesaldomen og auka ætterne som ei hjord.
de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
42 Dei ærlege ser det og gled seg, og all vondskap let att sin munn.
Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
43 Den som er vis, han gjeve gaum etter dette, og dei må merke Herrens nådegjerningar.
Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.
