Salomos Ordsprog 7
1 Son min, tak vare på ordi mine, og gøym mine bodord hjå deg!
Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
2 Tak vare på bodordi mine, so skal du liva, og på læra mi som din augnestein!
Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
3 Bitt deim på fingrarne dine, skriv deim på hjartetavla!
Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
4 Seg til visdomen: «Du er mi syster», og kalla vitet din ven,
Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
5 so dei kann deg vara frå annanmanns kona, frå ei framand kvinna med sleipe ord.
hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
6 For gjenom vindauga mitt, gjenom rimarne glytte eg ut.
Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
7 Då såg eg millom dei fåkunnige, eg gådde ein uviting millom dei unge,
Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
8 som smaug um hyrna på gata, tok vegen til hennar hus,
elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
9 i skumings-stundi, mot kvelden, i kolmyrke svarte natti.
szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
10 Då kom kvinna imot han i skjøkjebunad og innful i hjarta -
S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
11 bråkande er ho og vill, heime hev ho’kje ro.
zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
12 Snart på gata, snart på torgi, med kvart hyrna stend ho på lur -
egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
13 Ho tok fat på han og kysste han, og med ubljug uppsyn sagde ho til han:
Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
14 «Eg hev på meg eit gilde-offer, og eg held min lovnad i dag.
Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
15 Difor gjekk eg ut imot deg, vilde leita deg upp, og eg fann deg.
azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
16 Mi seng hev eg reidt med tæpe, med egyptiske roselakan.
Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
17 Eg hev skvett utyver mi lega myrra, aloe og kanel.
behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
18 Kom til ein kjærleiks rus alt til morgons, lat oss hyggja oss saman i elskhug!
Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
19 For mannen er ikkje heime, han er på ferd langt burte,
Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
20 pengepungen tok han med seg, ved fullmånetid kjem han heim.»
a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
21 Ho fekk lokka han med all si sterke fyreteljing, forførde han med sine sleipe lippor.
Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
22 Han fylgjer henne straks, som ein ukse gjeng til slagt, som i fotjarn til tukt for dåren,
Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
23 til dess pili kløyver hans livr, som fuglen skundar til snara og veit ikkje at det gjeld livet.
mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
24 Og no, søner, høyr på meg, og lyd på det munnen min talar!
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
25 Ei vende du hjarta til hennar vegar, vimra ikkje på hennar stigar!
ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
26 For mange med ulivssår hev ho felt, og stort er talet på deim ho hev drepe.
mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
