< Salomos Ordsprog 4 >
1 Høyr etter, born, når far dykkar tuktar, og gjev gaum, so kann de læra å skyna!
Halljátok, fiúk, az atya oktatását s figyeljetek, hogy meg ösmerjétek az értelmességet;
2 For eg gjev dykk ein lærdom god; gakk ikkje frå mi upplæring!
mert jó tanúlságot adtam nektek, tanomat el ne hagyjátok.
3 For eg var og barn for far min, og mor sin einaste veslegut.
Mert fia voltam atyámnak, gyöngéd s egyetlen az anyám előtt;
4 Då lærde han meg og sagde til meg: «Lat hjarta ditt hanga ved mine ord, tak vare på mine bod, so skal du liva.
az tanított meg engem, s mondta nékem: Tartsa meg szavaimat szíved, őrizd meg parancsaimat, hogy élj.
5 Kjøp deg visdom, kjøp deg vit, Gløym ei, vik ei burt frå ordi eg segjer!
Szerezz bölcsességet, szerezz értelmességet; ne felejtsd el, ne hajolj el szájam mondásaitól.
6 Gakk ei frå visdomen, so skal han vakta deg, elska han, so skal han vara deg.
Ne hagyd el őt s megőriz téged, szeresd őt és megóv téged.
7 Upphavet til visdom er: Kjøp deg visdom! Og kjøp deg vit for all di eiga!
Kezdete a bölcsességnek: szerezz bölcsességet! s minden szerzeményeden szerezz értelmességet!
8 Set han høgt, so skal han upphøgja deg, han fører deg til æra når du tek han i fang.
Tüntesd ki őt és fölemel téged, tiszteltté tesz téged, midőn átkarolod.
9 Han set på ditt hovud ein yndeleg krans, ei kruna so fager han gjev deg.»
Ad majd fejednek kecses füzért, díszes koronával ajándékoz meg téged.
10 Høyr, min son, og tak imot mine ord, so vert dine livs-år mange.
Halljad fiam s fogadd el mondásaimat, hogy megsokasodjanak a te életed évei.
11 Eg viser deg visdoms veg, eg fører deg fram på beine stigar.
Bölcsesség útjára tanítottalak, járattalak az egyenesség nyomdokaiban.
12 Når du gjeng, skal du stiga fritt, når du spring, skal du ikkje snåva.
Jártadban nem szorul meg lépésed, s ha futsz, nem botlasz meg.
13 Haldt fast på agen, slepp han ikkje, tak vare på han, for han er ditt liv.
Ragaszkodjál az oktatáshoz, ne hagyd abba, óvd meg őt, mert ő az életed.
14 På gudlause-stig må du ikkje koma, ei fara den vegen dei vonde fer.
A gonoszok ösvényére ne menj, és ne haladj a rosszak útján.
15 Lat han vera, gakk ikkje på han, vik frå han og kom deg undan!
Vesd el, ne vonulj rajta, térj le róla s vonulj el.
16 For dei søv ikkje, fær dei’kje synda, dei misser svevnen, fær dei ikkje folk til å falla.
Mert nem alusznak, ha rosszat nem tesznek, s el van rabolva álmuk, ha botlást nem okoznak.
17 Gudløysa er det brødet dei et og vald er den vinen dei drikk.
Mert ették a gonoszság kenyerét és az erőszakoskodás borát isszák.
18 Men den stigen rettferdige gjeng, er som morgonglima som ljosnar og ljosnar til dagen renn.
S az igazak ösvénye akár a fényes napvilág, mely egyre világosabb lesz a nappal megszilárdultáig;
19 Den vegen dei ugudlege gjeng, er som kolmyrkret, dei veit ikkje kva dei snåvar i.
a gonoszok útja akár az éjhomály, nem tudják, miben botlanak meg.
20 Son min, agta på ordi mine, vend ditt øyra til det eg segjer!
Fiam, szavaimra figyelj, mondásaimra hajtsad füledet;
21 Lat dei ikkje vika frå augo dine, vara dei djupt i hjarta!
ne mozduljanak el szemeid elől, őrizd azokat szíved belsejében:
22 For det er liv for kvar som finn det, og lækjing for heile hans likam.
mert élet azok megtalálóik számára s egész testöknek gyógyulás.
23 Framfor alt som du vaktar, tak vare på hjarta, for livet gjeng ut frå det.
Minden őrzendőnél jobban óvjad szívedet, mert abból erednek az élet forrásai.
24 Haldt svik med munnen ifrå deg, og burt med falske lippor!
Vesd le magadról a szájnak görbeségét, s az ajkak ferdeségét távolítsd el magadtól.
25 Lat augo dine sjå beint fram, og augnekasti skoda ende fram for deg!
Szemeid előre tekintsenek és szempilláid egyenesen nézzenek magad elé.
26 Jamna stigen for din fot, og lat alle dine vegar vera støde.
Mérlegeld lábad nyomdokát s mind az útjaid megszilárdulnak.
27 Vik ei til høgre eller vinstre, vend foten ifrå det vonde!
Ne hajolj jobbra és balra, távoztasd lábadat a rossztól.