Salomos Ordsprog 31
1 Ord av kong Lemuel, profetord som mor hans prenta inn i honom:
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 Kva skal eg segja, son min, ja kva, du mitt livs son, ja kva, du min lovnads-son?
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Gjev ikkje kvende di kraft, og far ikkje vegar som tynar kongar!
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 Ei sømer det seg, Lemuel, for kongar, ei kongar sømer det seg å drikka vin, og ei for hovdingar å spyrja etter rusdrykk.
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 For drikk han, vil han gløyma kva som lov er, og venda retten fyre alle arminger.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Lat han få rusdrykk som er åt å gå til grunns, og han få vin som gjeng med sorg i sjæli.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 At han kann drikka og si armod gløyma, og ikkje lenger minnast møda si.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Lat upp din munn for mållaus mann, for alle deira sak som gjeng mot undergang!
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Lat upp din munn og rettvist døm, lat armingen og fatigmannen få sin rett!
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Ei dugande kona, kven finn vel ei slik? Høgre stend ho i pris enn perlor.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Mannsens hjarta lit på henne, og vinning vantar ikkje.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 Ho gjer honom godt og inkje vondt alle sine livedagar.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 Ho syter for ull og lin, og henderne strævar med hugnad.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Ho er som kaupmanna-skip, langt burtantil fær ho si føda.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 Og uppe er ho i otta, og gjev sin huslyd mat og etlar åt ternone ut.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 Ho stilar på ein åker og fær han, for det ho med henderne tener ho plantar ein vingard.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 Kraft ho bind seg til belte um livet og gjer sine armar sterke.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 Ho merkar at hushaldet hennar gjeng godt, då sloknar’kje lampa hennar um natti.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 Ho retter henderne ut etter rokken, og fingrarne tek til teinen.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Ho opnar handi for armingen, retter ho ut til fatigmannen.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 Ei ræddast ho snø for huset sitt, for alt hennar hus er klædt i skarlaks-ty.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Ho gjer seg tæpe og klær seg i finaste lin og purpur.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 Hennar mann er kjend i portarne, der han sit til tings med dei fremste i landet.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 Linskjortor gjer ho og sel, og belte gjev ho til kramkaren.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 Kraft og vyrdnad er klædnaden hennar, og ho lær åt dagen som kjem.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 Ho let upp munnen med visdom, mild upplæring ho gjev med si tunga.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Koss det gjeng i huset agtar ho på, og ei et ho brød i letingskap.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Fram stig hennar søner og prisar ho sæl, og mannen syng henne lov:
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 «Mange kvende stod høgt i dugleik, men du gjeng yver deim alle.»
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Vænleik er fals og fagerskap fåfengd; ei kona som ottast Herren, skal prisast.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Lat ho få det ho vann med henderne sine, og pris i portarne av sine verk.
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
