< Salomos Ordsprog 25 >

1 Dette er og ordtøke av Salomo, og mennerne åt Hizkia, kongen i Juda, hev samla deim.
Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
2 Guds æra er å dylja ei sak, og kongars æra å granska ei sak.
Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
3 Himmel-høgd og jord-dypt og konge-hjarto kann ingen granska ut.
Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
4 Burt med slagget or sylvet! So fær gullsmeden ei skål av det.
Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
5 Burt med gudlaus mann frå kongen! So vert hans kongsstol fast ved rettferd.
Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
6 Briska deg ikkje for kongen, og stell deg ikkje på storfolks plass.
Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
7 For betre er at dei segjer med deg: «Stig her upp!» Enn at du vert nedflutt for augo på fyrsten. Kva so augo dine hev set.
Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
8 Ver ikkje for snar til å reisa sak; for kva vil du gjera til slutt, når motparten gjer deg til skammar?
Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
9 Før di sak med grannen din, men ber ikkje ut ein annan manns løyndom,
A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
10 For elles vil den som høyrer det, skjella deg ut, og du vil alltid få låkt ord på deg.
Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
11 Som eple av gull i skåler av sylv er eit ord som ein talar i rette tid.
Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
12 Som ein gullring i øyra og sylgja av gull er ein vismann som refser for høyrande øyra.
Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
13 Som svalande snø ein skurdonne-dag er ein tru bodberar for deim som sender han, han kveikjer sjæli åt herren sin.
Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
14 Som skyer og vind utan regn er ein mann som kyter av gåvor han ikkje gjev.
Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
15 Tolmod fær domaren yvertald, og den linne tunga bryt bein.
Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
16 Finn du honning, so et det du treng, so du ikkje vert ovmett og spyr han ut.
Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
17 Set sjeldan din fot i huset åt grannen, so han ikkje vert leid deg og hatar deg.
Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
18 Hamar og sverd og kvasse pil er den som vitnar falskt mot sin næste.
Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
19 Som roti tonn og ustød fot, so er lit til utru mann på trengselsdagen.
Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
20 Som kastar du klædi ein frostdag, som eddik på natron, so er den som syng visor for sorgfullt hjarta.
Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
21 Er din fiend’ svolten, gjev honom mat, er han tyrst, so gjev honom drikka.
Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
22 For då hopar du gloande kol på hovudet hans, og Herren skal løna deg att for det.
Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
23 Nordanvind føder regn, og ei kviskrande tunga sure andlit.
Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
24 Betre å bu i ei krå på taket enn ha sams hus med trættekjær kvinna.
Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
25 Som friske vatnet for den trøytte, so er god tidend frå eit land langt burte.
Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
26 Som gruggi kjelda og ein utskjemd brunn, so er rettferdig mann som vinglar medan gudlaus ser det.
Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
27 Eta for mykje honning er ikkje godt, men å granska det vandaste er ei æra.
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
28 Som ein by med murarne brotne og burte er mannen som ikkje kann styra sin hug.
Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!

< Salomos Ordsprog 25 >