< Salomos Ordsprog 16 >
1 Hjartans rådleggjing høyrer menneskja til, men tunga fær svaret frå Herren.
Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
2 Kvar mann tykkjer at hans eigi ferd er rein, men det er Herren som prøver ånderne.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
3 Legg verki dine på Herren, so skal tankarne dine få framgang.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
4 Herren hev gjort kvar ting til sitt endemål, ogso den ugudlege til uferdsdagen.
Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
5 Kvar ovmodig er ei gruv for Herren, du kann vera viss, han skal’kje verta urefst.
Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
6 Med kjærleik og truskap vert misgjerning sona ut, med otte for Herren flyr ein frå det vonde.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
7 Når Herren likar ferdi åt ein mann, so let han jamvel fiendarne halda fred med honom.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8 Betre er lite med rettferd enn innkomor store med urett.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
9 Mannsens hjarta tenkjer ut sin veg, men Herren styrer hans stig.
Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
10 Gudsord er på konungs lippor, i domen skal hans munn ei gjera mistak.
Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
11 Rett vegt og rette vegtskåler høyrer Herren til, hans verk er alle lodd i pungen.
Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
12 Ugudleg åtferd er ein styggedom for kongar, for truna stend trygt ved rettferd.
Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13 Kongen likar rettferdige lippor, dei elskar den som segjer det som er rett.
Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
14 Konungs vreide er daude-bod, men ein vismann stiller vreiden.
A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15 I ljos frå konungs åsyn er det liv, og hans godhug er som ei regnsky um våren.
A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
16 Å vinna visdom - kor mykje betre er det ei enn gull! Å vinna vit er meire verdt enn sylv.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
17 Den vegen dei ærlege gjeng, er å fly frå vondt, den som agtar på sin veg, han varar si sjæl.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18 Fyre undergang gjeng ovmod, og stormod fyre fall.
A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19 Betre er med armingar å vera audmjuk enn skifta herfang med ovmodige.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
20 Den som agtar på ordet, skal finna lukka, den som lit på Herren - sæl er han!
A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
21 Den vise i hjarta vert kalla vitug, og søtleik på lipporne aukar lærdom.
A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22 Klokskap er livsens kjelda for deim som eig han, men fåvit er refsing for fåvise folk.
Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
23 Vismanns hjarta gjer munnen hans vitug og aukar læra på lipporne hans.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24 Milde ord er honningdropar, søte for sjæli og lækjedom for beini.
Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25 Mang ein veg tykkjer folk er rett, men enden på honom er vegar til dauden.
Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
26 Vinne-kars hunger onnar for honom, for hans eigen munn driv på.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27 Ein låk mann grev ei ulukke-grav, og det logar som eld på lipporne hans.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
28 Ein ranglyndt mann yppar trætta, og den som ber drøs, skil ven frå ven.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29 Ein valdsmann lokkar næsten sin, og leider han inn på ein veg som ei er god.
Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30 Den som let augo att, vil tenkja range tankar, den som knip lipporne i hop, set vondt i verk.
A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31 Grå hår er fager krans! Han er å vinna på rettferds veg.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32 Ein tolug mann er betre enn ei kjempa, og den som styrer hugen sin, stend yver den som tek ein by.
Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
33 Dei kastar terningen i fanget, men all hans avgjerd kjem frå Herren.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.