Johannes 3
1 Det var ein mann av farisæarflokken som heitte Nikodemus, ein av rådsherrarne åt jødarne.
Volt pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere.
2 Han kom ein gong til Jesus um natti og sagde: «Rabbi, me veit at du er ein lærar som er komen frå Gud; for ingen kann gjera desse teikni som du gjer, utan Gud er med honom.»
Eljött Jézushoz éjjel, és mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem teheti azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nem az Isten van vele.“
3 Jesus svara: «Det segjer eg deg for sant og visst: Ingen kann sjå Guds rike utan han vert fødd på nytt.»
Jézus így felelt, és mondta neki: „Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.“
4 Nikodemus segjer til honom: «Korleis kann ein som er gamall verta fødd? han kann då vel ikkje koma inn i livet åt mor si andre gongen, og fødast til verdi!»
Nikodémus ezt mondta neki: „Mi módon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-e az anyjának méhébe, és megszülethetik-e ismét?“
5 Jesus svara: «Det segjer eg deg for sant og visst: Utan ein vert fødd av vatn og ånd, kann han ikkje koma inn i Guds rike.
Jézus így felelt: „Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.
6 Det som er født av kjøtet, er kjøt, og det som er født av åndi, er ånd.
Ami testtől született, test az, és a mi Lélektől született, lélek az.
7 Undrast ikkje på at eg sagde med deg: De lyt fødast på nytt!
Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: Szükséges néktek újonnan születnetek.
8 Vinden blæs kvar han vil, og du høyrer han tyt, men du veit ikkje kvar han kjem ifrå eller kvar han fer av. So er det med kvar som er fødd av åndi».
A szél fúj, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jön, és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.“
9 «Korleis kann det ganga til?» spurde Nikodemus.
Nikodémus így felelt neki: „Hogyan lehetnek ezek?“
10 «Du er Israels lærar, og veit ikkje det!» svara Jesus.
Jézus így felelt: „Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket?
11 «Det segjer eg deg for visst og sant: Me talar um det me veit, og vitnar um det me hev set, men de tek ikkje imot vitnemålet vårt!
Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot, és a mi bizonyságtételünket nem fogadjátok el.
12 Når eg hev tala til dykk um det som høyrer jordi til, og de ikkje trur, korleis skal de då tru når eg talar til dykk um det som høyrer himmelen til?
Ha a földiekről szóltam nektek, és nem hisztek, mi módon hisztek, ha a mennyeiekről szólok nektek?
13 Og ingen hev stige upp til himmelen utan han som steig ned frå himmelen, Menneskjesonen, som var i himmelen.
Senki sem ment fel a mennybe, csak az, aki a mennyből szállt alá, az Emberfia, aki a mennyben van.
14 Og liksom Moses lyfte upp ormen i øydemarki, soleis lyt Menneskjesonen lyftast upp,
Amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának felemeltetnie,
hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (aiōnios g166)
16 For so elska Gud verdi at han gav Son sin, den einborne, so kvar den som trur på honom, ikkje skal verta fortapt, men hava ævelegt liv. (aiōnios g166)
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (aiōnios g166)
17 For Gud sende ikkje Son sin til verdi so han skulde døma verdi, men so verdi skulde verta frelst ved honom.
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartsa a világot általa.
18 Den som trur på honom, vert ikkje dømd; den som ikkje trur, er alt dømd, for di han ikkje hev trutt på namnet åt Guds einborne Son.
Aki hisz őbenne, el nem kárhozik, aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.
19 Og dette er domen: Ljoset hev kome til verdi, og menneski lika myrkret betre enn ljoset, for gjerningarne deira var vonde.
A kárhoztatás pedig az, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert az ő cselekedeteik gonoszak voltak.
20 For kvar den som driv på med det som låkt er, hatar ljoset, og kjem ikkje til ljoset; for han vil ikkje at gjerningarne hans skal koma upp i dagen, slike dei er.
Mert mindenki, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedeteit fel ne fedjék.
21 Men den som gjer etter sanningi, kjem til ljoset, so gjerningarne hans kann verta synberre; for dei er gjorde i Gud.»
Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.“
22 Sidan kom Jesus og læresveinarne hans til Juda-bygderne, og der var han ei tid med deim, og døypte.
Ezután elment Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére, ott időzött velük, és keresztelt.
23 Johannes døypte og då; det var i Ænon, tett med Salim, han døypte; for det var mykje vatn der; og folk kom dit og let seg døypa.
János pedig szintén keresztelt Ainonban, Szálimhoz közel, mert ott sok volt a víz. És odajárultak és megkeresztelkedtek,
24 Den tid var Johannes endå ikkje sett i fengsel.
mert Jánost még nem vetették tömlöcbe.
25 So vart det eit ordskifte millom læresveinarne åt Johannes og ein Juda-mann um reinsingi.
Vetekedés támadt azért János tanítványai és a júdeaiak között a mosakodás miatt.
26 Og dei kom til Johannes og sagde: «Rabbi, han som var i hop med deg på hi sida åt Jordan, han som du hev vitna for, han døyper, og alle kjem til honom.»
Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: „Mester! Aki veled volt a Jordánon túl, akiről te bizonyságot tettél, íme, az keresztel, és hozzá megy mindenki.“
27 Johannes svara: «Eit menneskje kann ikkje få noko, utan det er gjeve honom frå himmelen.
János így felelt: „Az ember semmit sem vehet, csak ha a mennyből adatott neki.
28 De er sjølve vitni mine at eg sagde: «Eg er ikkje Messias, » men: «Eg er send fyre honom.»
Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem én vagyok a Krisztus, hanem őelőtte küldettem el.
29 Det er brudgomen som hev bruri; men belesveinen, som stend innmed og lyder på brudgomen, gleder seg hjarteleg når han høyrer målet hans. Slik gleda hev eg no fenge, og det i fullt mål.
Akinek jegyese van, vőlegény az, a vőlegény barátja pedig, aki ott áll, és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömöm immár betelt.
30 Han lyt veksa, eg lyt minka.
Annak növekednie kell, nekem pedig alább szállanom.
31 Den som kjem ovantil, er yver alle; den som er frå jordi, er av jordi, og det han talar, er av jordi. Den som kjem frå himmelen, er yver alle;
Aki felülről jött, feljebb való mindenkinél. Aki a földről való, földi az, és földieket szól, aki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél.
32 det han hev set og høyrt, det vitnar han um, men ingen tek imot vitnemålet hans.
És arról tesz bizonyságot, amit látott és hallott, és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be.
33 Den som hev teke imot hans vitnemål, hev stadfest at Gud er sannordig.
Aki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz.
34 For den som Gud sende, talar Guds ord; for Gud gjev honom Anden umælt.
Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.
35 Faderen elskar Sonen, og hev gjeve alt i hans hender.
Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent.
