< Jobs 8 >
1 Då tok Bildad frå Suah til ords og sagde:
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 «Kor lenge vil du tala so og lata ordi storma fram?
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Kann Gud vel rengja det som rett er? Kann Allvalds-Gud vel rengja rettferd?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Hev dine søner synda mot han, gav han deim deira synd i vald.
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Um du søkja til din Gud, og beda Allvalds-Gud um nåde,
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 er du då rein og utan svik, då vil han vakna upp for deg og reisa nytt ditt rettferdshus,
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 Um og di fortid vesall var, so mykje større vert di framtid.
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Ja, spør deg for hjå farne ætter, agt på kva federne fann ut.
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 - Me inkje veit, er frå i går; vårt liv ein skugge er på jordi -
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 dei skal deg læra, gjeva svar med ord ifrå sitt hjartedjup:
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 «Veks sevet vel på turre land? Trivst storren der som vatnet vantar?
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 Enn stend det grønt, vert ikkje skore, då visnar det fyrr anna gras.»
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 So gjeng det deim som gløymer Gud; og voni glepp for gudlaus mann.
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 Hans tillit sunderskori vert, hans tiltru vert til kongurvev;
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 Det hus han styd seg til, det dett; det som han triv til, stend’kje fast.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Han saftfull veks, med soli skin; hans greiner yver hagen heng,
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 og roti kring steinrøysar smett, og smyg seg inn imillom steinar.
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 Men vert han riven frå sin stad, so hugsar staden han ei meir.
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 Sjå det er gleda på hans veg; or moldi skyt ein annan fram.
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Men Gud vanvyrder ei den reine; dei vonde tek han ei i handi.
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 Han enn din munn med lått skal fylla og lipporne med gledesong;
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 men skammi klæda skal din fiend’; gudløysetjeld finst ikkje meir.»
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.