< Jobs 17 >
1 Mi ånd er knekt, mitt liv er sløkt, no hev eg berre gravi att.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Eg hæding finn på kvar ein kant, ved deira tråss lyt auga dvelja.
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Å, set eit pant for meg hjå deg! Kven elles skal meg handslag gjeva?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 Du stengde deira sjæl for skyn; difor vil du ikkje lyfta deim.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 Den som gjev vener burt til plundring, hans søner sloknar augo på.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 Eg er for folk til ordtak sett, som ein dei sputtar beint i syni.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Mitt auga sjukt av sorger er, og mine lemer er ein skugge.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Dei rettvise støkk yver slikt, og skuldfri harmast på ugudleg.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 Men rettvis mann sin veg gjeng fram, og magti veks hjå reinhendt mann.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 Men de - kom berre alle att! Eg ingen vismann finn hjå dykk.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 Og mine dagar dei kvarv burt; og mine planar slitna sund, dei som mitt hjarta emna på.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 Men dei gjer natti um til dag, som ljos var næmare enn myrkrer.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 Eit hus i helheim er mi von, i myrkret reider eg mi seng. (Sheol )
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol )
14 Til gravi ropar eg: «Min far!» til makken: «Mor mi! Syster mi!»
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 Kvar vert det då av voni mi? Mi von, kven augnar henne då?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
16 Til helheims bommar fer ho ned, når eg til kvile gjeng i moldi.» (Sheol )
Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol )