Esaias 12

1 På den dagen skal du segja: «Eg takkar deg, Herre, for du var vreid på meg, men vreiden din kvarv, og du trøysta meg!

És szólsz ama napon: Hálát adok neked, Örökkévaló, mert haragudtál rám; elfordult haragod és megvigasztalsz engem.

2 Sjå, Gud er mi frelsa, eg er trygg og ottast ikkje; for Herren, Herren er min styrke og min lovsong, og han vart meg til frelsa.»

Íme Isten, az én segítségem, bízom és nem rettegek; mert hatalmam és énekem Jáh, az Örökkévaló, ő lett nekem segítségül.

3 Og med fagnad skal de ausa vatn or frelse-kjeldorne!

És vizet fogtok meríteni vígsággal a segítség forrásából.

4 Og de skal segja på den dagen: «Takka Herren, kalla på hans namn, kunngjer bland folki hans verk, fortel at hans namn er høgt!

És szóltok ama napon: Adjatok hálát az Örökkévalónak, hirdessétek nevét, tudassátok a népek között cselekedeteit, emlegessétek, hogy magasztos a neve.

5 Syng lov for Herren, for storverk hev han gjort! Lat heile verdi få vita det!

Zengjetek az Örökkévalónak, mert fenségeset cselekedett; tudtára van ez az egész földnek.

6 Ropa av frygd og fagnad, de som bur på Sion! For stor er Israels Heilage hjå dykk!»

Örvendj és ujjongj, Czión lakója, mert nagy tebenned Izrael szentje.