Hebreerne 10
1 For sidan lovi berre hev ein skugge av dei tilkomande gode ting, men ikkje sjølve bilætet av tingi, so kann ho aldri ved dei same årlege offer som dei stødt ber fram, gjera deim fullkomne som kjem fram med deim.
Mivelhogy a törvény az eljövendő javaknak csak árnyéka és nem pedig a dolgok valóságos képe, ezért azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként szüntelenül bemutatnak sohasem képesek tökéletességre juttatni az odajárulókat.
2 Elles hadde dei vel halde upp med å bera deim fram, då dei ofrande ikkje lenger vilde havt synder på samvitet når dei ein gong var reinsa.
Különben megszűnt volna az áldozás, hiszen akik áldoztak és egyszer megtisztultak, nem éreztek volna bűntudatot.
3 Men ved deim kjem årlegårs minning um synder.
De az áldozatok évről-évre emlékeztetnek a bűnökre.
4 For det er umogelegt at blod av uksar og bukkar kann taka burt synder.
Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket.
5 Difor segjer han, då han stig inn i verdi: «Offer og gåva vilde du ikkje hava, men ein likam laga du åt meg;
Ezért a világba való jövetelekor így szól az Úr: „Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem.
6 brennoffer og syndoffer hadde du ikkje hug på.
Égő és bűnért való áldozatot nem kedveltél.
7 Då sagde eg: «Sjå, eg kjem - i bokrullen er det skrive um meg - og vil gjera, Gud, din vilje.»»
Akkor ezt mondtam: Íme itt vagyok, amint a könyvtekercsben írva van rólam hogy cselekedjem, ó, Isten, a te akaratodat.“
8 Fyrst segjer han: «Offer og gåva og brennoffer og syndoffer vilde du ikkje hava, og du hadde ikkje hug på deim» - endå dei vert framborne etter lovi -;
Előbb ezt mondta: „Áldozatot és ajándékot, égő és bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél, amiket a törvény szerint mutatnak be.“
9 so segjer han: «Sjå, eg kjem og vil gjera din vilje.» Han tek burt det fyrste, for at han kann setja inn det andre.
Később így szólt: „Íme, itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat.“Eltörli az elsőt, hogy életbe léptesse a másodikat.
10 Med denne vilje er me helga ved ofringi av Jesu Kristi likam ein gong for alle.
Ez az akarat megszentel minket egyszer s mindenkorra, Jézus Krisztus testének feláldozása által.
11 Og kvar prest stend der og gjer dagstødt tenesta og ber fram mange gonger dei same offer, som aldri kann taka burt synder;
Minden pap naponként szolgálatban áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket.
12 men han hev bore fram eit einaste offer for synder og hev so for alltid sett seg ved Guds høgre hand
Ő azonban egyetlen áldozattal áldozott a bűnökért, és mindörökre az Isten jobbjára ült,
13 og ventar sidan berre på at hans fiendar skal verta lagde til skammel for føterne hans.
várva, hogy ellenségei zsámolyul vetessenek lábai alá.
14 For med eit einaste offer hev han for alltid gjort deim fullkomne som vert helga.
Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletessé tette a megszentelteket.
15 Men det vitnar og den Heilage Ande for oss; for etter han hev sagt:
Bizonyságot tesz pedig erről nekünk a Szentlélek is, mert előre megmondta:
16 «Dette er den pakti som eg vil gjera med deim etter dei dagarne, » so segjer Herren: «Eg vil gjeva loverne mine i hjarto deira, og skriva deim inn i hugen deira,
„Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán“így szól az Úr. „Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom be azokat.“
17 og synderne deira og misgjerderne deira vil eg ikkje lenger koma i hug.»
Azután így szól: „Az ő bűneikről és álnokságukról többé meg nem emlékezem.“
18 Men der det er forlating for deim, der trengst det ikkje lenger noko offer for synd.
Ahol pedig bűnbocsánat van, ott nincs többé bűnért való áldozat.
19 So hev me då, brør, i Jesu blod frimod til å ganga inn i heilagdomen,
Mivel tehát, atyámfiai, bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,
20 som han hev vigt oss ein ny og livande veg til, gjenom forhenget, det er hans kjøt,
azon az úton, amelyet Ő szentelt nekünk, mint új és élő utat, a kárpit, azaz az Ő teste által,
21 og me hev ein stor prest yver Guds hus.
és mivel nagy papunk van, aki az Isten háza felett áll,
22 Difor, lat oss stiga fram med eit sannferdelegt hjarta, med full vissa i trui, reinsa i hjarto frå eit vondt samvit og tvegne på likamen med reint vatn!
járuljunk hozzá igaz szívvel, a hitnek teljességével, mint akiknek szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől,
23 Lat oss halda uruggeleg fast på å vedkjennast voni, for han er trufast som gav lovnaden,
és testük meg van mosva tiszta vízzel. Tartsuk meg a reménység hitvallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet tett.
24 og lat oss agta på kvarandre, so me kveikjer kvarandre til kjærleik og gode gjerningar
És ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jócselekedetekre ösztönözzük.
25 og ikkje skil oss frå vår eigi samling som sume hev for skikk, men påminner kvarandre, og det so mykje meir som de ser kor det lid mot dagen.
El nem hagyva a magunk gyülekezetét, ahogyan szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást, annyival is inkább, mert látjátok, hogy ama nap közeledik.
26 For syndar me med vilje når me hev lært å kjenna sanningi, då er det ikkje att meir noko offer for synder,
Mert ha szándékosan vétkezünk az igazság megismerése után, akkor nincs többé bűneinkért való áldozat,
27 men berre ei fælande gruv for dom og ein logande brennhug som skal eta upp dei motstridige.
hanem az ítéletnek valami félelmes várása és a tűz lángja, amely megemészti az ellenszegülőket.
28 Når nokon hev brote Mose lov, so døyr han utan miskunn etter ord av tvo eller tri vitne;
Aki megveti a Mózes törvényét, az két vagy három tanúvallomása alapján irgalom nélkül meghal.
29 kor mykje verre refsing trur de då den skal verta kjend verd, som hev trødt Guds Son under føter og vanvyrdt paktblodet som han vart helga med, og svivyrdt nådens Ande!
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltó az, aki az Isten Fiát lábbal tapodja, és a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelem Lelkét megveti.
30 For me kjenner honom som hev sagt: «Hemnen høyrer meg til, eg skal gjeva attgjeld, segjer Herren.» Og atter: «Herren skal døma sitt folk.»
Mert ismerjük azt, aki így szólt: „Enyém az ítélet, én megfizetek.“És ismét: „Az Úr megítéli az ő népét.“
31 Det er gruelegt å falla i henderne på den livande Gud.
Rettenetes az élő Isten kezébe esni.
32 Men kom i hug dei framfarne dagar, då de, etter de var upplyste, tolde mykjen strid i lidingar,
Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, amelyekben, miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet állottatok ki,
33 med di de snart sjølve ved hædingar og trengslor vart til ei bisn, snart var samlidande med deim som var so farne!
amikor egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurcoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, akik így jártak.
34 For de hadde og samhug med fangarne, og de bar det med gleda at dykkar gods vart rana, då de visste at de sjølve hadde ein betre og varande eigedom.
Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy jobb és maradandóbb vagyonotok van a mennyben.
35 Kasta difor ikkje burt dykkar frimod, som hev stor løn!
Ne dobjátok el tehát bizodalmatokat, amelynek nagy jutalma van.
36 For de treng til tolmod, so de kann nå lovnaden når de hev gjort Guds vilje.
Mert béketűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedve elnyerjétek az ígéretet.
37 For endå er det berre so stutt ei stund, so kjem han som koma skal, og han skal ikkje drygja.
Mert még „egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik.
38 «Men den rettferdige, ved tru skal han liva; » og: «Um nokon dreg seg undan, so hev mi sjæl ikkje hugnad i honom.»
Az igaz ember pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.“
39 Men me er ikkje av deim som dreg seg undan til fortaping, men av deim som trur til frelsa for sjæli.
De mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.
