< Efeserne 5 >
1 Vert difor Guds etterfylgjarar som hans kjære born,
Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek:
2 og ferdast i kjærleik, liksom Kristus elska oss og gav seg sjølv for oss til ei gåva og eit offer, Gud til ein hugleg ange!
És járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul.
3 Men utukt og all ureinskap eller havesykja må ikkje eingong verta nemnde millom dykk, so som det sømer seg for heilage,
Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik;
4 og skjemdarferd og dårlegt svall og lauslyndt skjemt, som alt saman er usømelegt, men heller takksegjing!
Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.
5 For dette veit de og skynar, at ingen horkar eller urein eller girug - som er ein avgudsdyrkar - hev arv i Kristi og Guds rike.
Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
6 Lat ingen dåra dykk med tome ord! for av slike ting kjem Guds vreide yver dei vantruande!
Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira.
7 Hav difor ingen ting saman med deim!
Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek;
8 For de var fordom myrker, men no er de ljos i Herren; ferdast som born av ljoset
Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.
9 - for frukti av ljoset syner seg i all godleik og rettferd og sanning -
(Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),
10 so de prøver kva som er Herren til hugnad,
Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.
11 og hav inkje samlag med dei fruktlause gjerningar av myrkret; men refs deim heller!
És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat;
12 For det som løynlegt vert gjort av deim, er det skamlegt endå berre å tala um;
Mert a melyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is.
13 men når det vert refst, vert det alt saman openberra av ljoset; for alt som vert openberra, er ljos.
Mindezek pedig megfeddetvén, a világosság által napvilágra jőnek; mert minden, a mi napvilágra jő, világosság.
14 Difor segjer skrifti: «Vakna, du som søv, og statt upp frå dei daude, og Kristus skal lysa for deg!»
Annakokáért mondja: Serkenj föl, a ki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyogott tenéked a Krisztus.
15 Sjå difor til korleis de kann ferdast varleg, ikkje som uvise, men som vise,
Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
16 so de kjøper den laglege tid; for dagarne er vonde!
Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
17 Ver difor ikkje uvituge, men skyna kva Herrens vilje er!
Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.
18 Og fyll dykk ikkje med vin, som det er skamløysa i, men vert fyllte med Anden,
És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19 so de talar til kvarandre med salmar og lovsongar og åndelege visor og syng og leikar i dykkar hjarto for Herren,
Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.
20 og alltid takkar Gud og Faderen for alle ting i vår Herre Jesu Kristi namn,
Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
21 og er kvarandre undergjevne i age for Kristus!
Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében.
22 De konor, ver dykkar eigne menn undergjevne som Herren!
Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.
23 For mannen er hovudet for kona, liksom Kristus er hovudet for kyrkja, han som er frelsaren for sin likam.
Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.
24 Men liksom kyrkja er Kristus undergjevi, so skal og konorne vera sine eigne menner undergjevne i alle ting.
De miképen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben.
25 De menner, elska konorne dykkar, liksom Kristus elska kyrkja og gav seg sjølv for henne,
Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért;
26 so han kunde helga henne, med di han reinsa henne ved vatsbadet i ordet,
Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az íge által,
27 so han kunde framstella kyrkja for seg i herlegdom, utan flekk eller rukka eller noko slikt, men so ho kunde vera heilag og ulasteleg.
Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.
28 Soleis er mennerne skuldige til å elska konorne sine som sine eigne likamar. Den som elskar si kona, elskar seg sjølv.
Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségöket, mint az ő tulajdon testöket. A ki szereti az ő feleségét, önmagát szereti.
29 For aldri hev nokon hata sitt eige kjøt, men han føder og fjelgar det, liksom Kristus gjer med kyrkja;
Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az egyházat;
30 for me er lemer på hans likam.
Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók.
31 Difor skal mannen skiljast med far og mor og halda seg hjå kona si, og dei tvo skal vera eitt kjøt.
Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté.
32 Denne løyndomen er stor - men eg tenkjer på Kristus og kyrkja.
Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok.
33 Men de og skal elska kvar si kona som seg sjølv, og kona hava age for mannen.
Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig meglássa, hogy félje a férjét.