1 Korintierne 10
1 Men eg vil ikkje, brør, at de skal vera uvitande um at federne våre var alle under skyi og gjekk alle gjenom havet
Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan felhő alatt voltak, és mindnyájan tengeren mentek át,
2 og vart alle døypte til Moses i skyi og havet,
és mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhőben és a tengerben,
3 og dei åt alle den same åndelege maten
és mindnyájan ugyanazt a lelki eledelt ették,
4 og drakk alle den same åndelege drykken; for dei drakk av det åndelege berget som fylgde deim; og berget var Kristus.
és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert ittak a lelki kősziklából, amely követte őket. Ez a kőszikla pedig Krisztus volt.
5 Men like vel hadde Gud ikkje hugnad i dei fleste av deim; for dei vart nedslegne i øydemarki.
De azoknak többségét nem kedvelte Isten, úgyhogy elhullottak a pusztában.
6 Men desse ting hev vorte fyredøme for oss, so ikkje me skal trå etter det vonde liksom dei trådde.
Ezek példák számunkra, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, ahogy azok kívánták.
7 Vert ikkje heller avgudsdyrkarar liksom nokre av deim! som skrive stend: «Folket sette seg ned til å eta og drikka og stod upp til å leika.»
Bálványimádók se legyetek, ahogy azok közül némelyek, amint meg van írva: „Leült a nép enni, inni, és felkelt játszani“.
8 Lat oss ikkje heller driva hor, liksom nokre av deim dreiv hor og fall på ein dag tri og tjuge tusund!
Ne is paráználkodjunk, ahogy azok közül némelyek paráználkodtak, és elestek egy nap huszonháromezren.
9 Lat oss ikkje heller freista Kristus, liksom nokre av deim freista honom og vart tynte av hoggormar!
Krisztust se kísértsük, ahogy azok közül kísértették némelyek, és elvesztek a kígyóktól.
10 Murra ikkje heller, liksom nokre av deim murra og vart tynte av tynaren!
Ne is zúgolódjatok, ahogy azok közül zúgolódtak némelyek, és elvesztek a pusztító (angyal) által.
11 Men dette hende deim som fyredøme, men det er skrive til påminning for oss som dei siste tider er komne til. (aiōn g165)
Mindezek példaképpen estek rajtuk, de a mi tanulságunkra írattak meg, akikhez az idők vége elérkezett. (aiōn g165)
12 Difor, den som tykkjer han stend, han sjå til at han ikkje fell!
Azért aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék.
13 Dykk hev ingi freisting råka som menneskje ikkje kann bera; men Gud er trufast, som ikkje skal lata dykk verta freista utyver det de toler, men skal gjera både freistingi og utgangen slik at de kann halda det ut.
Nem egyéb csak emberi kísértés esett rajtatok, de hű az Isten, aki nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni, sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja majd, hogy elviselhessétek.
14 Difor, mine kjære, fly frå avgudsdyrkingi!
Ezért, szeretteim, kerüljétek a bálványimádást.
15 Eg talar som til skynsame folk. Døm sjølv um det eg segjer!
Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.
16 Velsigningskalken som me velsignar, er han ikkje samfund med Kristi blod? Brødet som me bryt, er det ikkje samfund med Kristi likam?
A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e?
17 Av di der er eitt brød, er me ein likam, endå me er mange; for me er alle samhavande i det eine brødet.
Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan, mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.
18 Sjå til Israel etter kjøtet! Hev ikkje dei som et offeri, samfund med altaret?
Nézzétek a test szerint való Izraelt! Akik az áldozatot eszik, nincsenek-e közösségben az oltárral?
19 Kva meiner eg so? At avgudsoffer til? eller at ein avgud er til?
Mit mondok tehát? Talán azt, hogy a bálvány vagy a bálványáldozat ér valamit?
20 Nei, men at det dei ofrar, det ofrar dei til vonde ånder og ikkje til Gud; men eg vil ikkje at de skal koma i samfund med dei vonde ånder.
Éppen ellenkezőleg: amit a pogányok áldoznak, az ördögöknek áldozzák és nem Istennek, én pedig nem akarom, hogy az ördögökkel legyetek közösségben.
21 De kann ikkje drikka kalken til Herren og kalken til vonde ånder; de kann ikkje hava bordsamlag med Herren og bordsamlag med vonde ånder.
Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát. Nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei!
22 Eller torer me eggja Herren til harm? Me er då vel ikkje sterkare enn han?
Vagy haragra ingereljük az Urat? Vagy erősebbek vagyunk nála?
23 Alt hev eg lov til, men ikkje alt gagnar. Alt hev eg lov til, men ikkje alt uppbyggjer.
Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít.
24 Ingen søkje bate for seg sjølv, men det som batar den andre!
Senki se keresse a maga előnyét, hanem ki-ki a másét
25 Et alt som vert selt i slagtarbudi, og spør ikkje meir um det for samvitet skuld!
Mindent megehettek, amit a mészárszékben árulnak, semmit sem kérdezősködve lelkiismereti okokból.
26 For jordi og alt det som fyller henne, høyrer Herren til.
„Az Úré a föld és annak teljessége!“
27 Og um nokon av dei vantruande bed dykk til gjest, og de vil ganga dit, so et alt som vert framsett for dykk, og spør ikkje meir um det for samvitet skuld!
Ha pedig valaki a hitetlenek közül meghív titeket, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek hoznak, és ne kérdezősködjetek lelkiismereti okokból.
28 Men um nokon segjer til dykk: «Dette er avgudsoffer, » so et ikkje, for hans skuld som fortalde det, og for samvitet skuld.
De ha valaki ezt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús“, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt.
29 Samvitet, segjer eg, ikkje eins eige, men samvitet hjå den andre. For kvi skal min fridom dømast av annan manns samvit?
De nem a te lelkiismeretedre célzok, hanem az övére. Az én szabadságomat miért ítélje meg más lelkiismerete?
30 Um eg et med takk, kvi skal eg då verta spotta for det som eg takkar for?
Ha pedig én hálaadással élek vele, miért ítélnek meg azért, amiért én hálát adok?
31 Anten de so et eller drikk, eller kva de gjer, so gjer alt til Guds æra!
Tehát akár esztek, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent az Isten dicsőségére tegyetek.
32 Ver ikkje til meinstøyt korkje for jødar eller grækarar eller for Guds kyrkja,
Ne botránkoztassátok meg se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.
33 liksom eg og i alt strævar å tekkjast alle, då eg ikkje søkjer det som er gagnlegt for meg sjølv, men for dei mange, at dei må verta frelste.
Ahogyan én is mindenkinek kedvében járok, nem keresve a magam hasznát, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.
