1 Krønikebok 4

1 Sønerne åt Juda var Peres, Hesron og Karmi og Hur og Sobal.

Júda fiai ezek: Pérecz, Kheczrón, Kármi, Húr és Sobál.

2 Og Reaja, son åt Sobal, vart far til Jahat, og Jahat vart far til Ahumai og Lahad; dette var soratit-ætterne.

Reája pedig, a Sobál fia nemzé Jáhátot; Jáhát nemzé Ahumáit és Lahádot; ezek a Sorateusok háznépei.

3 Og dette var sønerne åt Abi-Etam: Jizre’el og Jisma og Jidbas - og syster deira heitte Haslelponi -

Ezek Etám atyjától valók: Jezréel, Jisma, Jidbás; és az ő hugoknak neve Haslelponi.

4 og dessutan Penuel, far åt Gedor, og Ezer, far åt Husa. Desse var søner åt Hur, eldste son hans Efrata, far åt Betlehem.

Pénuel pedig Gedor atyja, és Ezer Húsa atyja. Ezek Efrata elsőszülöttének, Húrnak fiai, a ki Bethlehem atyja vala.

5 Og Ashur, far åt Tekoa, hadde tvo konor, Hela og Na’ara.

Ashúrnak pedig, a Tékoa atyjának volt két felesége, Heléa és Naára.

6 Med Na’ara fekk han Ahuzzam og Hefer, og Temeni og ahastaritarne; dette var sønerne hennar Na’ara.

És Naára szülé néki Ahuzámot, Héfert, Teménit és Ahastárit. Ezek a Naára fiai.

7 Og sønerne hennar Hela var Seret og Jishar og Etnan.

Heléa fiai: Séret, Jésohár, Etnán és Kócz.

8 Og Kos vart far til Anub og Hassobeba, og ætterne hans Aharhel, son åt Harum.

Kócz pedig nemzé Hánubot, Hásobébát és Ahárhel háznépét, a ki Hárumnak fia vala.

9 Men Jabes var den gjævaste av brørne; mor hans hadde gjeve honom namnet Jabes, med di ho sagde: «Med verk og vande hev eg ått honom.»

Jábes pedig testvéreinél tiszteletreméltóbb vala, és azért nevezé őt az ő anyja Jábesnek, mondván: Mivelhogy fájdalommal szülém őt.

10 Og Jabes kalla på Israels Gud og sagde: «Um du vilde velsigna meg og auka landviddi mi og lata di hand vera med meg, og um du vilde bægja for det som vondt er, so eg slepp å kjenna nokon verk!» Og Gud let det verta soleis som han bad um.

És Jábes az Izráel Istenét hívá segítségül, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemtől megoltalmaznál, hogy bút ne lássak! És megadá Isten néki, a mit kért vala.

11 Og Kelub, bror hans Suha, fekk sonen Mehir; han var far åt Eston.

Kélub pedig, a Súkha testvére, nemzé Méhirt; ez az Eston atyja.

12 Og Eston var far til Bet-Rafa, Paseah og Tehinna, far åt Ir-Nahas. Dette var mennerne frå Reka.

Eston nemzé Béth-Rafát, Paseákhot, Tehinnát, Ir-Náhás atyját. Ezek a Rékától való férfiak.

13 Og sønerne hans Kenaz var Otniel og Seraja; og son åt Otniel var Hatat.

Kénáz fiai: Othniel és Serája; Othniel fia: Hatát.

14 Og Meonotai fekk sonen Ofra, og Seraja fekk sonen Joab, far til ætti i Timbremannsdalen; for dei var timbremenner.

Meonótai nemzé Ofrát; Serája pedig nemzé Joábot, a Gé-Harasimbeliek atyját, mert mesteremberek valának.

15 Og sønerne hans Kaleb Jefunneson var Iru, Ela og Na’am, og son åt Ela var Kenaz.

Káleb fiai, ki Jefunné fia vala: Iru, Ela és Naám; és Ela fiai; és Kénáz.

16 Og sønerne hans Jehallelel var Zif og Zifa, Tirja og Asarel.

Jéhalélel fiai: Zif, Zifa, Tirja és Asárel.

17 Og sønerne hans Ezra var Jeter og Mered og Efer og Jalon. Og kvinna vart med barn og åtte Mirjam, Sammai og Jisbah, far åt Estemoa.

Ezra fiai: Jéter, Méred, Efer és Jálon; és szülé Mirjámot, Sammait és Isbát, Estemóa atyját.

18 Og jøde-kona hans åtte Jered, far hans Gedor, og Heber, far åt Soko, og Jekutiel, far åt Zanoah; men dei hine var søner åt Bitja, dotter åt Farao, som Mered hadde teke til kona.

Ennek felesége pedig, Jehudéja szülé Jéredet, a Gedor atyját és Hébert, a Szókó atyját, Jékuthielt, a Zánoah atyját; ezek Bithiának, a Faraó leányának fiai, a kit Méred elvett vala.

19 Og sønerne åt kona hans Hodia, syster hans Naham, var far åt Ke’ila, garmiten, og ma’akatiten Estemoa.

Hódia nevű feleségének pedig fiai, ki Nahamnak, Keila atyjának nővére vala: Hagármi és a Maakátbeli Estemóa.

20 Og sønerne hans Simon var Amnon og Rinna, Ben-Hanan og Tulon. Og sønerne hans Jisi var Zohet og son åt Zohet.

Simon fiai: Amnon, Rinna, Benhanán és Thilon. Isi fiai: Zohét és Benzohét.

21 Og sønerne hans Sela Judason var Er, far åt Leka, og Lada, far åt Maresa, og linarbeidar-ætterne av Asbea-huset,

Júda fiának, Sélának fiai: Er, Léka atyja, és Laáda, Marésa atyja, és a gyapotszövők háznépe Béth-Asbeában;

22 dessutan Jokim og mennerne i Kozeba og Joas og Saraf, som vart herre yver Moab, og dertil Jasubi-Lehem. Men dette høyrer til gamall tid.

És Jókim és Kozeba lakosai, és Joás és Saráf, a kik Moáb urai voltak, és Jásubi, Léhem. De ezek már régi dolgok.

23 Dette var pottemakarane og folket Netajim og Gedera; dei budde der hjå kongen og var i hans arbeid.

Ezek voltak a fazekasok, és Netaimban és Gederában laktak. A királylyal laktak ott, az ő dolgáért.

24 Sønerne hans Simeon var Nemuel og Jamin, Jarib, Zerah, Saul.

Simeon fiai: Némuel, Jámin, Járib, Zérah, Saul;

25 Son hans var Sallum; hans son var Mibsam; hans son var Misma.

Kinek fia Sallum, kinek fia Mibsám, kinek fia Misma.

26 Sønerne åt Misma var Hammuel, son hans, Zakkur, hans son, og Sime’i, hans son.

Misma fiai: Hammúel az ő fia, Zakkur az ő fia, Simi az ő fia;

27 Og Sime’i hadde sekstan søner og seks døtter; men brørne hans hadde ikkje mange born. Og heile ætti deira aukast ikkje so mykje som Juda-sønerne.

Siminek tizenhat fia és hat leánya volt; de testvéreinek nem volt sok fia, s általában háznépök nem volt oly népes, mint Júda fiaié.

28 Og dei budde i Be’erseba og Molada og Hasar-Sual,

Lakoznak vala pedig Beersebában és Móladában és Haczar-Suálban.

29 i Bilha, Esem og i Tolad,

Bilhában, Eczemben és Toládban,

30 i Betuel, i Horma og Siklag,

Bétuelben, Hormában és Cziklágban,

31 i Bet-Markabot, i Hasar-Susim, i Bet-Biri og i Sa’arajim. Dette var byarne deira alt til David vart konge.

Beth-Markabótban, Haczar-Szuszimban, Beth-Biriben és Saáraimban; ezek valának az ő városaik mindaddig, míg Dávid királylyá lett.

32 Og i landsbyarne deira var Etam og Ajin, Rimmon, Token og Asan, fem byar,

Faluik pedig ezek: Etám, Ain, Rimmon, Tóken és Asán, öt város;

33 og dertil alle bygderne deira som låg ikring desse byarne, alt til Ba’al; dette var bustaderne deira, og dei hadde ei ættarlista for seg sjølve.

És mindazok a falvaik, a melyek e városok körül voltak Bálig; ezek valának lakóhelyeik és nemzetségeik:

34 Og Mesobab, Jamlek og Josa, son åt Amasja,

Mesobáb, Jámlek és Jósa, Amásia fia.

35 og Joel og Jehu, son åt Josibja, son åt Seraja, son åt Asiel,

És Jóel és Jéhu, a Jósibia fia, ki Serája fia, ki Asiel fia vala;

36 og Eljoenai, Ja’akoba, Jesohaja, Asaja, Adiel, Jesimiel og Benaja,

És Eljoénai, Jaákoba, Jésohája, Asája, Adiel, Jesiméel és Benája.

37 og Ziza, son åt Sifi, son åt Allon, son åt Jedaja, son åt Simri, son åt Semaja.

Ziza, a Sifi fia, ki Alon fia, ki Jedája fia, ki Simri fia, ki Semája fia.

38 Desse som no er nemnde, var hovdingar i ætterne sine, og ættgreinerne deira breidde seg ut og vart mangmente.

Ezek a névszerint felsoroltak voltak a főemberek nemzetségökben, a kik igen elszaporodtak volt atyjok házában,

39 Og dei drog fram mot Gedor alt til austsida av dalen og skulde finna beite åt buskapen sin.

Azért elindulának Gedor felé, hogy a völgy keleti részére menjenek és ott barmaiknak legelőt keressenek.

40 Og dei fann feitt og godt beite, og landet var vidt og romt, og det var stilt og fredsamt; for dei som budde der fyreåt, var ætta frå Kham.

Találának is zsíros és jó legeltető helyet (az a föld pedig tágas, nyugodalmas és békességes), mert Khámból valók laktak ott azelőtt.

41 Men desse som her er uppskrivne med namn, kom då Hizkia var konge i Juda, og øydelagde tjeldbuderne deira og hogg ned dei me’unitarne som der var, og bannstøytte deim, so dei no ikkje meir er til, og dei slo seg ned der i staden deira; for der var det beite for buskapen deira.

Elmenvén pedig e névszerint megnevezettek Ezékiásnak, a Júda királyának idejében, lerombolták sátoraikat, és a Maonitákat, a kiket ott találtak, kiirtották mind e mai napig, s helyökbe letelepedének, mivel ott barmaik számára legelőhelyeket találtak.

42 Og det var fem hundrad mann av deim, av Simeons-sønerne, som for til Se’irfjelli, og Pelatja og Nearja og Refaja og Uzziel, sønerne hans Jisi, var fyregangsmennerne deira.

És közülök, a Simeon fiai közül, némelyek elmenének a Seir hegyére, úgymint ötszázan, a kiknek előljáróik az Isi fiai, Pelátja, Nehárja, Refája és Uzriel voltak.

43 Og dei drap den siste leivningen amalekitarne; so slo dei seg ned der, og bur der den dag i dag.

És valakik az Amálek nemzetségéből megmaradtak vala, mind levágák azokat, és ott letelepedének mind e mai napig.