Salmenes 91

1 Den som sitter i den Høiestes skjul, som bor i den Allmektiges skygge,

A ki lakik a Legfelsőnek rejtekében, a Mindenhatónak árnyékában honol –

2 han sier til Herren: Min tilflukt og min borg, min Gud som jeg setter min lit til!

azt mondom az Örökkévalóról menedékem és váram, Istenem, a kiben bízom.

3 For han frir dig av fuglefangerens snare, fra ødeleggende pest.

Mert ő megment téged a madarásznak tőrétől, a veszedelmes dögvésztől.

4 Med sine vingefjærer dekker han dig, og under hans vinger finner du ly; hans trofasthet er skjold og vern.

Szárnytollával beföd téged és szárnyai alatt találsz menedéket; paizs és pánczél az ő hűsége.

5 Du skal ikke frykte for nattens redsler, for pil som flyver om dagen,

Nem kell félned az éjszaka rettegésétől, a nyíltól, mely nappal repül;

6 for pest som farer frem i mørket, for sott som ødelegger om middagen.

a dögvésztől, mely a homályban jár, a pestistől, mely délben pusztít.

7 Faller tusen ved din side og ti tusen ved din høire hånd, til dig skal det ikke nå.

Elhull oldalodról ezer, és tizezer a jobbodról: te hozzád nem közelít.

8 Du skal bare skue det med dine øine, og se hvorledes de ugudelige får sin lønn.

Csak szemeiddel fogod nézni, a gonoszoknak fizetségét látni.

9 For du, Herre, er min tilflukt. Den Høieste har du gjort til din bolig;

Mert te azt mondtad: az Örökkévaló az én menedékem, a Legfelsőt tetted menhelyeddé.

10 intet ondt skal vederfares dig, og ingen plage skal komme nær til ditt telt.

Nem esik meg rajtad szerencsétlenség, és csapás nem közeledik sátorodhoz;

11 For han skal gi sine engler befaling om dig at de skal bevare dig på alle dine veier.

mert az ő angyalait rendeli melléd, hogy megőrizzenek téged mind az utjaidon.

12 De skal bære dig på hendene, forat du ikke skal støte din fot på nogen sten.

Tenyerükön hordanak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.

13 På løve og huggorm skal du trå; du skal trå ned unge løver og slanger.

Oroszlán és vipera fölött lépdelsz, letiprasz fiatal oroszlánt és sárkányt.

14 For han henger fast ved mig, og jeg vil utfri ham; jeg vil føre ham i sikkerhet, for han kjenner mitt navn.

Mert én rajtam csüng, tehát megszabadítom, megótalmazom, mert ismeri nevemet.

15 Han skal påkalle mig, og jeg vil svare ham; jeg er med ham i nøden, jeg vil utfri ham og føre ham til ære.

Szólít engem és én meghallgatom, vele vagyok szorongatásban, kiragadom és tiszteltté teszem.

16 Med et langt liv vil jeg mette ham og la ham skue min frelse.

Hosszú élettel lakatom jól és látnia engedem segítségemet.