Salmenes 80
1 Til sangmesteren; efter "Liljer"; et vidnesbyrd av Asaf; en salme. Israels hyrde, vend øret til, du som fører Josef som en hjord! Du som troner over kjerubene, åpenbar dig i herlighet!
A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
2 Vekk op ditt velde for Efra'im og Benjamin og Manasse, og kom oss til frelse!
Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
3 Gud, reis oss op igjen, og la ditt åsyn lyse, så vi blir frelst!
Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
4 Herre, Gud, hærskarenes Gud hvor lenge har du latt din vrede ryke uten å ense ditt folks bønn!
Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
5 Du har gitt dem tårebrød å ete og tårer å drikke i fullt mål.
Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
6 Du gjør oss til en trette for våre naboer, og våre fiender spotter med lyst.
Viszállyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
7 Gud, hærskarenes Gud, reis oss op igjen, og la ditt åsyn lyse, så vi blir frelst!
Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
8 Et vintre tok du op fra Egypten, du drev hedningefolk ut og plantet det.
Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
9 Du ryddet op for det, og det festet sine røtter og fylte landet.
Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
10 Fjell blev skjult av dets skygge, og Guds sedrer av dets grener.
Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
11 Det strakte ut sine grener til havet og sine skudd bort imot elven.
Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
12 Hvorfor har du revet ned dets hegn, så alle de som går forbi på veien, plukker av det?
Miért törted át kerítéseit úgy, hogy leszedik mind az útonjárók;
13 Svinet fra skogen gnager på det, og hvad som rører sig på marken, eter av det.
lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
14 Gud, hærskarenes Gud, vend tilbake, sku ned fra himmelen og se og ta dig av dette vintre
Isten, seregek ura, fordulj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
15 og vern om det som din høire hånd har plantet, og om den sønn du har utvalgt dig!
s oltalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
16 Det er brent med ild, det er avhugget; for ditt åsyns trusel går de under.
Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától vesszenek el!
17 La din hånd være over den mann som er ved din høire hånd, over den menneskesønn du har utvalgt dig,
Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
18 så vil vi ikke vike fra dig! Gjør oss levende igjen, så vil vi påkalle ditt navn!
S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
19 Herre, Gud, hærskarenes Gud, reis oss op igjen, la ditt åsyn lyse, så vi blir frelst!
Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
