< Salmenes 49 >
1 Til sangmesteren; av Korahs barn; en salme. Hør dette, alle folk, vend øret til, alle I som bor i verden,
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
2 både lave og høie, rike og fattige, alle tilsammen!
Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
3 Min munn skal tale visdom, og mitt hjertes tanke er forstand.
Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
4 Jeg vil bøie mitt øre til tankesprog, jeg vil fremføre min gåtefulle tale til citaren.
Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
5 Hvorfor skal jeg frykte i de onde dager, når mine forfølgeres ondskap omgir mig,
Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül,
6 de som setter sin lit til sitt gods og roser sig av sin store rikdom?
A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
7 En mann kan ikke utløse en bror, han kan ikke gi Gud løsepenger for ham
Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
8 - for deres livs utløsning er for dyr, og han må avstå derfra til evig tid -
Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
9 så han skulde bli ved å leve evindelig og ikke se graven.
Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
10 Nei, han vil få se den. De vise dør, dåren og den uforstandige omkommer tilsammen og overlater sitt gods til andre.
De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
11 Deres hjertes eneste tanke er at deres hus skal stå til evig tid, deres boliger fra slekt til slekt; de kaller sine jorder op efter sine navn.
Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön.
12 Og dog blir et menneske i herlighet ikke stående; han er lik dyrene, som går til grunne.
Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
13 Således går det dem som er fulle av selvtillit, og dem som følger dem efter og har behag i deres tale. (Sela)
Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. (Szela)
14 Som en fårehjord føres de ned i dødsriket, døden vokter dem, og de opriktige hersker over dem, når morgenen bryter frem, og deres skikkelse blir ødelagt av dødsriket, så de ikke har nogen bolig mere. (Sheol )
Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. (Sheol )
15 Men Gud skal forløse min sjel av dødsrikets vold, for han skal ta mig til sig. (Sela) (Sheol )
Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezéből, mikor az megragad engem. (Szela) (Sheol )
16 Frykt ikke når en mann blir rik, når hans huses herlighet blir stor!
Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
17 For han skal intet ta med sig når han dør; hans herlighet skal ikke fare ned efter ham.
Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána.
18 Om han enn velsigner sin sjel i sitt liv, og de priser dig fordi du gjør dig til gode,
Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
19 så skal du dog komme til dine fedres slekt; de ser ikke lyset evindelig.
Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.
20 Et menneske i herlighet, som ikke har forstand, er lik dyrene, som går til grunne.
Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.