< Salmenes 138 >
1 Av David. Jeg vil prise dig av hele mitt hjerte, for gudenes øine vil jeg lovsynge dig.
Dávidtól. Magasztallak egész szívemmel, szemben az istenekkel, zengek neked.
2 Jeg vil kaste mig ned foran ditt hellige tempel, og jeg vil prise ditt navn for din miskunnhets og din trofasthets skyld; for du har gjort ditt ord herlig, mere enn alt ditt navn.
Leborulok szent templomod felé és magasztalom nevedet szeretetedért és hüségedért, mert, nagygyá tetted minden neved fölött a szavadat.
3 Den dag jeg ropte, svarte du mig; du gjorde mig frimodig, i min sjel kom det styrke.
A mely napon hivtalak, meghallgattál; büszkévé teszel, lelkemben erő van.
4 Herre! Alle jordens konger skal prise dig når de får høre din munns ord.
Magasztaljanak téged, Örökkévaló, mind a föld királyai, mert hallották szájad szavait,
5 Og de skal synge om Herrens veier; for Herrens ære er stor,
és énekeljék meg az Örökkévaló útjait, mert nagy az Örökkévaló dicsősége.
6 for Herren er ophøiet, og han ser til den ringe, og den stolte kjenner han langt fra.
Mert magas az Örökkévaló, de látja az alacsonyt s a fenhéjázót messziről ismeri.
7 Om jeg vandrer midt i trengsel, holder du mig i live; mot mine fienders vrede rekker du ut din hånd, og du frelser mig ved din høire hånd.
Ha járok szorongatás közepette, életben tartasz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, s megsegít engem a te jobbod.
8 Herren vil fullføre sin gjerning for mig. Herre, din miskunnhet varer evindelig; opgi ikke dine henders gjerninger!
Az Örökkévaló végez érettem; Örökkévaló, kegyelmed örökké tart, kezeid műveit ne hagyd cserben!