Salmenes 122

1 En sang ved festreisene; av David. Jeg gleder mig ved dem som sier til mig: Vi vil gå til Herrens hus.

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

2 Våre føtter står i dine porter, Jerusalem!

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

3 Jerusalem, du velbyggede, lik en by som er tett sammenføiet,

Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

4 hvor stammene drar op, Herrens stammer, efter en lov for Israel, for å prise Herrens navn!

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

5 For der er stoler satt til dom, stoler for Davids hus.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

6 Bed om fred for Jerusalem! La det gå dem vel som elsker dig!

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

7 Der være fred innen din voll, ro i dine saler!

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

8 For mine brødres og mine venners skyld vil jeg si: Fred være i dig!

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

9 For Herrens, vår Guds huses skyld vil jeg søke ditt beste.

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!