< Salmenes 121 >
1 En sang ved festreisene. Jeg løfter mine øine op til fjellene; hvor skal min hjelp komme fra?
Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
2 Min hjelp kommer fra Herren, himmelens og jordens skaper.
Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.
3 Han skal ingenlunde la din fot vakle, din vokter skal ingenlunde slumre.
Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.
4 Se, han slumrer ikke og sover ikke, Israels vokter.
Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!
5 Herren er din vokter, Herren er din skygge ved din høire hånd.
Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.
6 Solen skal ikke stikke dig om dagen, ei heller månen om natten.
Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.
7 Herren skal bevare dig fra alt ondt, han skal bevare din sjel.
Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.
8 Herren skal bevare din utgang og din inngang fra nu av og inntil evig tid.
Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!