Salmenes 106
1 Halleluja! Pris Herren, for han er god, hans miskunnhet varer evindelig.
Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
2 Hvem kan utsi Herrens veldige gjerninger, forkynne all hans pris?
Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?
3 Salige er de som tar vare på det som rett er, den som gjør rettferdighet til enhver tid.
Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.
4 Kom mig i hu, Herre, efter din nåde mot ditt folk, se til mig med din frelse,
Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,
5 så jeg kan se på dine utvalgtes lykke, glede mig med ditt folks glede, rose mig med din arv!
hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.
6 Vi har syndet med våre fedre, vi har gjort ille, vi har vært ugudelige.
Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.
7 Våre fedre i Egypten aktet ikke på dine undergjerninger, de kom ikke i hu dine mange nådegjerninger, men var gjenstridige ved havet, ved det Røde Hav.
Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.
8 Dog frelste han dem for sitt navns skyld, for å kunngjøre sitt velde,
Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.
9 og han truet det Røde Hav, og det blev tørt, og han lot dem gå gjennem dypene som i en ørken,
Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.
10 og han frelste dem av hans hånd som hatet dem, og forløste dem av fiendens hånd,
Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;
11 og vannet skjulte deres motstandere, det blev ikke én av dem tilbake.
vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.
12 Da trodde de på hans ord, de sang hans pris.
És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.
13 Men snart glemte de hans gjerninger, de bidde ikke på hans råd;
Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:
14 men de blev grepet av begjærlighet i ørkenen, og de fristet Gud på det øde sted.
vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;
15 Da gav han dem det de vilde ha, men sendte tærende sykdom over deres liv.
meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.
16 Og de blev avindsyke mot Moses i leiren, mot Aron, Herrens hellige.
Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.
17 Jorden oplot sig og slukte Datan og skjulte Abirams hop,
Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;
18 og en ild satte deres hop i brand, en lue brente op de ugudelige.
tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.
19 De gjorde en kalv ved Horeb og tilbad et støpt billede,
készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.
20 og de byttet sin ære mot billedet av en okse, som eter gress.
Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.
21 De glemte Gud, sin frelser, som hadde gjort store ting i Egypten,
Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,
22 undergjerninger i Kams land, forferdelige ting ved det Røde Hav.
csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.
23 Da sa han at han vilde ødelegge dem, dersom ikke Moses, hans utvalgte, hadde stilt sig i gapet for hans åsyn for å avvende hans vrede fra å ødelegge dem.
Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.
24 Og de foraktet det herlige land, de trodde ikke hans ord,
Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;
25 og de knurret i sine telt, de hørte ikke på Herrens røst.
zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.
26 Da opløftet han sin hånd og svor at han vilde la dem falle i ørkenen
Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,
27 og la deres avkom falle iblandt hedningene og sprede dem i landene.
s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.
28 Og de bandt sig til Ba'al-Peor og åt av offere til døde,
Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;
29 og de vakte harme ved sine gjerninger, og en plage brøt inn iblandt dem.
bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.
30 Da stod Pinehas frem og holdt dom, og plagen stanset;
Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;
31 og det blev regnet ham til rettferdighet fra slekt til slekt evindelig.
betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.
32 Og de vakte vrede ved Meribas vann, og det gikk Moses ille for deres skyld;
Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,
33 for de var gjenstridige mot hans Ånd, og han talte tankeløst med sine leber.
mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.
34 De ødela ikke de folk som Herren hadde talt til dem om,
Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;
35 men de blandet sig med hedningene og lærte deres gjerninger,
hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.
36 og de tjente deres avguder, og disse blev dem til en snare,
Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;
37 og de ofret sine sønner og sine døtre til maktene.
áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
38 og de utøste uskyldig blod, sine sønners og sine døtres blod, som de ofret til Kana'ans avguder, og landet blev vanhelliget ved blod.
Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.
39 De blev urene ved sine gjerninger og drev hor ved sin adferd.
Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.
40 Da optendtes Herrens vrede mot hans folk, og han fikk avsky for sin arv.
És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;
41 Og han gav dem i hedningers hånd, og de som hatet dem, hersket over dem,
adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,
42 og deres fiender trengte dem, og de blev ydmyket under deres hånd.
szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.
43 Mange ganger utfridde han dem; men de var gjenstridige i sine råd, og de sank ned i usseldom for sin misgjernings skyld.
Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.
44 Og han så til dem når de var i nød, idet han hørte deres klagerop.
De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;
45 Og i sin godhet mot dem kom han sin pakt i hu, og det gjorde ham ondt efter hans store miskunnhet,
s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,
46 og han lot dem finne barmhjertighet for alle deres åsyn som hadde ført dem i fangenskap.
s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.
47 Frels oss, Herre vår Gud, og samle oss fra hedningene til å love ditt hellige navn, rose oss av å kunne prise dig!
Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!
48 Lovet være Herren, Israels Gud, fra evighet og til evighet! Og alt folket sier: Amen. Halleluja!
Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!
