Salmenes 105
1 Pris Herren, påkall hans navn, kunngjør blandt folkene hans store gjerninger!
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Syng for ham, lovsyng ham, grund på alle hans undergjerninger!
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Ros eder av hans hellige navn! Deres hjerte glede sig som søker Herren!
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Spør efter Herren og hans makt, søk hans åsyn all tid!
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Kom i hu hans undergjerninger som han har gjort, hans undere og hans munns dommer,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 I, hans tjener Abrahams avkom, Jakobs barn, hans utvalgte!
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 Han er Herren vår Gud, hans dommer er over all jorden.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 Han kommer evindelig sin pakt i hu, det ord han fastsatte for tusen slekter,
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 den pakt han gjorde med Abraham, og sin ed til Isak;
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 og han stadfestet den som en rett for Jakob, som en evig pakt for Israel,
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 idet han sa: Dig vil jeg gi Kana'ans land til arvelodd.
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Da de var en liten flokk, få og fremmede der,
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 og vandret fra folk til folk, fra et rike til et annet folk,
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 tillot han ikke noget menneske å gjøre vold imot dem, og han straffet konger for deres skyld:
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 Rør ikke ved mine salvede, og gjør ikke mine profeter noget ondt!
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Og han kalte hunger inn over landet, han brøt sønder hver støtte av brød.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Han sendte en mann foran dem, til træl blev Josef solgt.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 De plaget hans føtter med lenker, hans sjel kom i jern,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 inntil den tid da hans ord slo til, da Herrens ord viste hans uskyld.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 Da sendte kongen bud og lot ham løs, herskeren over folkeslag gav ham fri.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 Han satte ham til herre over sitt hus og til hersker over alt sitt gods,
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 forat han skulde binde hans fyrster efter sin vilje og lære hans eldste visdom.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Så kom Israel til Egypten, og Jakob bodde som fremmed i Kams land.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 Og han gjorde sitt folk såre fruktbart og gjorde det sterkere enn dets motstandere.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 Han vendte deres hjerte til å hate hans folk, til å gå frem med svik mot hans tjenere.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 Han sendte Moses, sin tjener, Aron som han hadde utvalgt.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 De gjorde hans tegn iblandt dem og undere i Kams land.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Han sendte mørke og gjorde det mørkt, og de var ikke gjenstridige mot hans ord.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 Han gjorde deres vann til blod, og han drepte deres fisker.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Deres land vrimlet av frosk, endog i deres kongers saler.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 Han talte, og det kom fluesvermer, mygg innen hele deres landemerke.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 Han gav dem hagl for regn, luende ild i deres land,
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 og han slo ned deres vintrær og deres fikentrær, og brøt sønder trærne innen deres landemerke.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 Han talte, og det kom gresshopper og gnagere uten tall,
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 og de åt op hver urt i deres land, og de åt op frukten på deres mark.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 Og han slo alt førstefødt i deres land, førstegrøden av all deres kraft.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 Og han førte dem ut med sølv og gull, og det fantes ingen i hans stammer som snublet.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypten gledet sig da de drog ut; for frykt for dem var falt på dem.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 Han bredte ut en sky til dekke og ild til å lyse om natten.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 De krevde, og han lot vaktler komme og mettet dem med himmelbrød.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 Han åpnet klippen, og det fløt vann; det løp gjennem det tørre land som en strøm.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 For han kom i hu sitt hellige ord, Abraham, sin tjener,
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 og han førte sitt folk ut med glede, sine utvalgte med fryderop,
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 og han gav dem hedningefolks land, og hvad folkeslag med møie hadde vunnet, tok de til eie,
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 forat de skulde holde hans forskrifter og ta vare på hans lover. Halleluja!
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
