Salmenes 103
1 Av David. Min sjel, lov Herren, og alt som i mig er, love hans hellige navn!
Dávidtól. Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s egész belsőm az ő szent nevét!
2 Min sjel, lov Herren og glem ikke alle hans velgjerninger!
Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót s ne feledkezzél meg mind az ő tetteiről!
3 Han som forlater all din misgjerning, som læger alle dine sykdommer,
Ő az, ki megbocsátja minden bűnödet, ki meggyógyítja minden betegségedet;
4 han som forløser ditt liv fra graven, som kroner dig med miskunnhet og barmhjertighet,
ki veremből váltja meg éltedet, ki körülvesz téged szeretettel s irgalommal;
5 han som metter din sjel med det som godt er, så du blir ung igjen likesom ørnen.
ki jóval tartja el díszedet, hogy megújhodik sasként ifjúságod.
6 Herren gjør rettferd og rett mot alle undertrykte.
Igazságot tesz az Örökkévaló és jogot mind a zsaroltaknak.
7 Han kunngjorde sine veier for Moses, sine gjerninger for Israels barn.
Megismerteti útjait Mózessel, Izraél fiaival cselekvéseit:
8 Herren er barmhjertig og nådig, langmodig og rik på miskunnhet.
irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló, hosszantűrő és bőséges a szeretetben.
9 Han går ikke alltid i rette og gjemmer ikke på vrede evindelig.
Nem mindétig fog pörölni s nem örökké haragot tartani.
10 Han gjør ikke med oss efter våre synder og gjengjelder oss ikke efter våre misgjerninger.
Nem vétkeink szerint járt el velünk, s nem bűneink szerint bánt velünk.
11 For så høi som himmelen er over jorden, er hans miskunnhet mektig over dem som frykter ham.
Mert amint magas az ég a föld fölött: hatalmas volt szeretete az ő tisztelői fölött.
12 Så langt som øst er fra vest, lar han våre misgjerninger være langt fra oss.
Amint távol van kelet nyugattól: eltávolította tőlünk bűntetteinket.
13 Som en far forbarmer sig over sine barn, forbarmer Herren sig over dem som frykter ham.
Amint atya irgalmaz gyermekeinek, irgalmazott az Örökkévaló az ő tisztelőinek.
14 For han vet hvorledes vi er skapt, han kommer i hu at vi er støv.
Mert ő ismeri hajlamunkat, emlékezik rá, hogy por vagyunk.
15 Et menneskes dager er som gresset; som blomsten på marken, således blomstrer han.
Halandónak akár fű a napjai, mint a mező virága úgy virágzik;
16 Når vinden farer over ham, er han ikke mere, og hans sted kjenner ham ikke mere.
mert szél vonult el rajta s nincsen, s nem ismeri őt többé a helye.
17 Men Herrens miskunnhet er fra evighet og inntil evighet over dem som frykter ham, og hans rettferdighet mot barnebarn,
De az Örökkévaló szeretete öröktől-örökké van tisztelői fölött, s igazsága jut gyermekeik gyermekeinek:
18 mot dem som holder hans pakt, og dem som kommer hans bud i hu, så de gjør efter dem.
azoknak kik szövetségét megőrzik s megemlékeznek rendeleteiről, hogy megtegyék.
19 Herren har reist sin trone i himmelen, og hans rike hersker over alle ting.
Az Örökkévaló az égben szilárdította meg trónját és királysága a mindenségen uralkodik.
20 Lov Herren, I hans engler, I veldige i makt, som fullbyrder hans ord, idet I adlyder hans ords røst!
Áldjátok az Örökkévalót, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik végezitek igéjét, hallgatván igéjének szavára!
21 Lov Herren, alle hans hærskarer, I hans tjenere som gjør hans vilje!
Áldjátok az Örökkévalót mind a seregei, szolgálattevői ti, akaratának végzői!
22 Lov Herren, alle hans gjerninger, på alle steder hvor han hersker! Min sjel, lov Herren!
Áldjátok az Örökkévalót, mind a művei ti, uralmának minden helyein! Áldjad, én lelkem, az Örökkévalót!
