Salomos Ordsprog 9
1 Visdommen har bygget sitt hus, hun har hugget til sine syv stolper.
Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
2 Hun har slaktet sitt slaktefe, blandet sin vin og dekket sitt bord;
Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
3 hun har sendt ut sine piker, hun roper oppe fra byens høider:
Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
4 Den som er enfoldig, han vende sig hit! Til den som er uten forstand, sier hun:
Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
5 Kom, et av mitt brød og drikk av den vin jeg har blandet!
Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
6 Opgi eders uforstand, så skal I leve, og gå bent frem på forstandens vei!
Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
7 Den som refser en spotter, henter sig selv vanære, og den som viser en ugudelig til rette, får skam av det.
A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
8 Vis ikke spotteren til rette, forat han ikke skal hate dig! Vis den vise til rette, så skal han elske dig.
Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
9 Lær den vise, så blir han ennu visere, lær den rettferdige, så går han frem i lærdom.
Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
10 Å frykte Herren er begynnelsen til visdom, og å kjenne den Hellige er forstand.
A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
11 For ved mig skal dine dager bli mange, og leveår skal gis dig i rikt mål.
Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
12 Er du vis, så er du vis til ditt eget gagn, og er du en spotter, skal du alene lide for det.
Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
13 Dårskapen er en kåt kvinne, bare uforstand og uvitenhet.
Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
14 Hun sitter foran døren til sitt hus på en trone på en høide i byen
Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
15 for å rope til dem som går forbi på veien, som vandrer bent frem på sine stier:
hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
16 Den som er enfoldig, han vende sig hit! Til den som er uten forstand, sier hun:
Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
17 Stjålet vann er søtt, og brød som etes i lønndom, smaker herlig.
Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
