< Salomos Ordsprog 29 >

1 En mann som er ofte straffet og allikevel gjør sin nakke stiv, vil i et øieblikk bli sønderbrutt, og der er ingen lægedom.
A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.
2 Når de rettferdige kommer til makten, gleder folket sig; men når en ugudelig mann hersker, sukker folket.
Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.
3 En mann som elsker visdom, gleder sin far; men den som holder vennskap med skjøger, øder sitt gods.
Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.
4 En konge trygger sitt land ved rett; men en mann som tar imot gaver, bryter det ned.
A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.
5 En mann som smigrer for sin næste, setter op et garn for hans fot.
Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.
6 En ond manns misgjerning er en snare for ham, men den rettferdige skal juble og glede sig.
Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.
7 Den rettferdige tar sig av småfolks sak; den ugudelige skjønner sig ikke på noget.
Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.
8 Spottere egger op byen, men vismenn stiller vreden.
A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.
9 Når en vismann går i rette med en dåre, så blir dåren vred og ler, og der blir ingen ro.
Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.
10 De blodtørstige hater den ustraffelige, men de rettsindige søker å redde hans liv.
A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.
11 All sin vrede lar dåren strømme ut, men den vise holder vreden tilbake og stiller den.
Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.
12 Når en hersker akter på løgnens ord, blir alle hans tjenere ugudelige.
Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.
13 Den fattige og den som undertrykker ham, møtes; Herren gir begges øine deres lys.
Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.
14 En konge som dømmer småfolk rettferdig, hans trone står fast for alle tider.
Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.
15 Ris og tukt gir visdom; men en gutt som er overlatt til sig selv, gjør sin mor skam.
Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.
16 Når de ugudelige får makt, får synden makt; men de rettferdige skal se deres fall med glede.
Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.
17 Tukt din sønn, så skal han bli dig til glede og vederkvege din sjel!
Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.
18 Uten åpenbaring blir folket tøilesløst; men lykkelig er den som holder loven.
Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!
19 Ved ord lar en træl sig ikke tukte; for han skjønner dem nok, men adlyder dem ikke.
Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.
20 Har du sett en mann som forhaster sig i sine ord - det er mere håp for dåren enn for ham.
Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.
21 Forkjæler en sin træl fra ungdommen av, så vil han til sist være sønn i huset.
Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.
22 Den som er snar til vrede, vekker trette, og en hastig mann gjør ofte det som er ondt.
Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.
23 Et menneskes stolthet fører ham til fall, men den ydmyke vinner ære.
Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.
24 Den som deler med en tyv, hater sitt liv; han hører opropet til ed og gir allikevel ingen oplysning.
Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.
25 Menneskefrykt fører i snare, men den som setter sin lit til Herren, han blir berget.
Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.
26 Mange søker en herskers yndest, men fra Herren kommer en manns rett.
Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.
27 En urettferdig mann er en vederstyggelighet for de rettferdige, og en vederstyggelighet for den ugudelige er den som lever rett.
Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.

< Salomos Ordsprog 29 >