Salomos Ordsprog 28

1 De ugudelige flyr uten at nogen forfølger dem; men de rettferdige er trygge som ungløven.

Megfutamodtak, bár üldöző nincs, a gonoszok, de az igazak olyanok, mint bátorságos oroszlán.

2 For et lands frafalls skyld blir dets fyrster mange; men når menneskene er kloke og førstandige, så lever fyrsten lenge.

Az ország bűne által sokan vannak vezérei, de ember által, ki ért és tud, szilárdan marad sokáig.

3 En fattig mann som undertrykker småfolk, er et regn som skyller bort kornet, så der ikke blir brød.

Ember, ki szegény és fosztogatja a gyöngéket: eső, mely elsöpör, de kenyér nincs.

4 De som ikke følger loven, priser de ugudelige, men de som holder loven, strider mot dem.

A kik elhagyják a tant, dicsérik a gonoszokat, de a kik megőrzik a tant, fölgerjednek ellenük.

5 Onde mennesker skjønner ikke hvad rett er, men de som søker Herren, skjønner alt.

Rossz emberek nem értik a jogot, de kik az Örökkévalót keresik, mindent értenek.

6 Bedre er en fattig som vandrer i ustraffelighet, enn en falsk som vandrer på to veier, selv om han er rik.

Jobb a szegény, ki gáncstalanságában jár, mint a ki fonák az utjain, ha gazdag is.

7 Den som følger loven, er en forstandig sønn; men den som holder vennskap med svirebrødre, gjør sin far skam.

Megóvja a tant az értelmes fiú, s a ki dőzsölőkkel társul, szégyent hoz atyjára.

8 Den som øker sitt gods ved rente og ved overmål, han samler for den som forbarmer sig over de fattige.

A ki sokasítja vagyonát kamattal és többlettel, annak gyűjti, ki szegényeken könyörül.

9 Om en vender sitt øre bort og ikke vil høre loven, er endog hans bønn en vederstyggelighet.

A ki elfordítja fülét, hogy ne hallja a tant, annak imádsága is utálat.

10 Den som fører de opriktige vill på en ond vei, skal falle i sin egen grav; men de ustraffelige skal arve det som godt er.

A ki megtéveszti az egyeneseket rossz úton, ő esik bele a vermébe, de a gáncstalanok jót fognak örökölni.

11 En rik mann er vis i sine egne øine; men en fattig som er forstandig, gjennemskuer ham.

Bölcs a maga szemében a gazdag ember, de a szegény, a ki értelmes, kikutatja őt.

12 Når de rettferdige jubler, er alt herlighet og glede; men når de ugudelige kommer sig op, må en lete efter folk.

Midőn ujjonganak az igazak, nagy a dicsőség, de midőn felülkerekednek a gonoszok, keresni kell az embert.

13 Den som skjuler sine misgjerninger, har ingen lykke, men den som bekjenner dem og vender sig fra dem, finner miskunnhet.

A ki eltakarja büntetteit, nem fog boldogulni, de a ki bevallja és elhagyja, irgalmat fog találni.

14 Salig er det menneske som alltid frykter; men den som forherder sitt hjerte, faller i ulykke.

Boldog az ember, ki mindig retteg, de a ki megkeményíti szívét, bajba esik.

15 En brølende løve, en omfarende bjørn, slik er en ugudelig hersker over et fattig folk.

Ordító oroszlán és mohó medve: gonosz uralkodó szegény népen.

16 Du fyrste som er fattig på forstand og rik på vold! De som hater urettferdig vinning, skal leve lenge.

Fejedelem, hiányos az értelmességben és nagy a zsarolásban – a ki gyűlöli a haszonlesést, az soká fog élni!

17 Et menneske som trykkes av blodskyld, er på flukt like til sin grav; ingen må holde på ham.

Ember, kit megöltnek vére nyomaszt, a gödörig fusson, ne tartsák őt!

18 Den som lever ustraffelig, skal frelses; men den falske, som vandrer på to veier, skal falle på den ene.

Ki gáncstalanul jár, megsegíttetik, de a ki fonák az útjain, az egyiken elesik.

19 Den som dyrker sin jord, mettes med brød; men den som jager efter tomme ting, mettes med armod.

A ki földjét műveli, jóllakik kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, jóllakik szegénységgel.

20 En trofast mann får rik velsignelse; men den som haster efter å bli rik, han blir ikke ustraffet.

Hűséges embernek bő áldás jut; de a ki siet meggazdagodni, nem marad büntetlenül.

21 Å gjøre forskjell på folk er ikke rett, men mangen mann forsynder sig for et stykke brøds skyld.

Tekintélyt ismerni nem jó, s egy darab kenyérért bűnössé lesz a férfi.

22 Den misunnelige haster engstelig efter gods og vet ikke at mangel skal komme over ham.

Utána rohan a vagyonnak az irigy szemű ember, és nem tudja, hogy hiány jön rá.

23 Den som irettesetter et menneske, skal siden finne mere yndest enn den som gjør sin tunge glatt.

A ki meginti az embert, utóbb kegyet fog találni, inkább mint a sima nyelvű.

24 Den som plyndrer sin far og sin mor og sier: Det er ingen synd, han er en stallbror til ødeleggeren.

A ki megrabolja atyját és anyját és azt mondja: nincs bűn, társa ő a rontó embernek.

25 Den havesyke vekker trette; men den som setter sin lit til Herren, skal trives.

A telhetetlen lelkű viszályt gerjeszt, de a ki az Örökkévalóban bízik, bőségben részesül.

26 Den som setter sin lit til sin forstand, han er en dåre; men den som vandrer i visdom, han blir frelst.

A ki önszívében bízik, az balga, de a ki bölcsességben jár, az megmenekszik.

27 Den som gir til den fattige, skal ikke lide mangel; men den som lukker sine øine, får mange forbannelser.

A ki szegénynek ad, annál nincs hiány, de a ki elfordítja szemeit, annak bő átok jut.

28 Når de ugudelige kommer sig op, skjuler folk sig; men når de omkommer, blir der mange rettferdige.

Mikor felülkerekednek a gonoszok, elrejtőzik az ember, de mikor elvesznek, megsokasodnak az igazak.