Salomos Ordsprog 11
1 Falsk vekt er en vederstyggelighet for Herren, men fullvektige lodder er ham til velbehag.
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Med overmot følger skam, men de ydmyke har visdom.
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 De opriktiges rettsinn leder dem, men de troløses forvendte sinn ødelegger dem.
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 Gods hjelper ikke på vredens dag, men rettferdighet frir fra døden.
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 Den ustraffeliges rettferdighet gjør hans vei jevn, men den ugudelige faller ved sin ugudelighet.
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 De opriktiges rettferdighet frelser, men de troløse fanges i sin egen ondskap.
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Når et ugudelig menneske dør, blir hans håp til intet, og med det som de onde stunder efter, er det forbi.
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8 Den rettferdige utfries av trengsel, og den ugudelige kommer i hans sted.
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9 Med munnen ødelegger den gudløse sin næste, men ved sin kunnskap utfries de rettferdige.
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 Når det går de rettferdige godt, jubler byen, og når de ugudelige omkommer, lyder fryderop.
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Ved de opriktiges velsignelse blir en by ophøiet, men de ugudeliges munn bryter den ned.
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 Den som taler foraktelig om sin næste, er uten forstand; men en forstandig mann tier.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 Den som går omkring som baktaler, åpenbarer hemmeligheter; men den som er trofast i ånden, skjuler saken.
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14 Hvor det intet styre er, faller folket; men hvor det er mange rådgivere, der er frelse.
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 Ille går det den som går i borgen for en fremmed; men den som skyr å gi håndslag, er sikker.
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 En yndig kvinne vinner ære, og voldsmenn vinner rikdom.
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 En godgjørende mann gjør vel mot sig selv, men en hårdhjertet mann ødelegger sig.
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 Den ugudelige vinner en lønn som svikter, men den som sår rettferdighet, får en lønn som varer.
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19 Den som står fast i rettferdighet, ham blir det til liv; men den som jager efter ondt, volder sin egen død.
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20 En vederstyggelighet for Herren er de hvis hjerte er forvendt; men til velbehag for ham er de hvis vei er ustraffelig.
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21 Visselig, den onde blir ikke ustraffet, men de rettferdiges ætt slipper unda.
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 Som en gullring i et svinetryne er en fager kvinne som er uten forstand.
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 De rettferdiges attrå er bare det som godt er; de ugudelige har vrede i vente.
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Den ene strør ut og får ennu mere; den andre holder tilbake mere enn rett er, og det blir dog bare fattigdom.
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25 Den som velsigner, skal trives, og den som lesker andre, han blir selv lesket.
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 Den som holder korn tilbake, ham banner folket; men velsignelse kommer over dens hode som selger korn.
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27 Den som søker hvad godt er, søker det som er til behag; men den som higer efter ondt, over ham kommer det onde.
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28 Den som setter sin lit til sin rikdom, han skal falle; men de rettferdige skal grønnes som løvet.
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 Den som setter sitt hus i ulag, skal arve vind, og dåren blir en tjener for den vise.
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30 Den rettferdiges frukt er et livsens tre, og den vise fanger sjeler.
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Se, den rettferdige får sin lønn på jorden, hvor meget mere da den ugudelige og synderen!
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
