< Johannes 4 >

1 Da nu Herren fikk vite at fariseerne hadde hørt at Jesus vant flere disipler og døpte flere enn Johannes
Amint azért megtudta Jézus, hogy a farizeusok meghallották, hogy ő több tanítványt szerez és keresztel, mint János –
2 - dog var det ikke Jesus selv som døpte, men hans disipler -
jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai –,
3 da forlot han Judea og drog atter bort til Galilea.
elhagyta Júdeát, és elment ismét Galileába.
4 Han måtte da reise gjennem Samaria.
Samárián kellett pedig átmennie.
5 Så kom han til en by i Samaria, som heter Sykar, nær ved det stykke land som Jakob gav sin sønn Josef;
Elment tehát Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, amelyet Jákób adott fiának, Józsefnek.
6 og der var Jakobs brønn. Jesus, som var trett av reisen, satt nu der ved brønnen; det var omkring den sjette time.
Ott volt pedig Jákób forrása. Jézus, az utazástól elfáradva, azonnal leült a forráshoz. Mintegy hat óra volt.
7 En kvinne fra Samaria kommer for å dra op vann. Jesus sier til henne: Gi mig å drikke!
Odajött egy samáriai asszony vizet meríteni, és Jézus ezt mondta neki: „Adj innom!“
8 Hans disipler var gått bort til byen for å kjøpe mat.
A tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
9 Den samaritanske kvinne sier da til ham: Hvorledes kan du som er jøde, be mig, en samaritansk kvinne, om å få drikke? - for jøder har ikke samkvem med samaritaner.
A samáriai asszony pedig ezt mondta neki: „Hogyan kérhetsz inni zsidó létedre tőlem, aki samáriai asszony vagyok?!“Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
10 Jesus svarte og sa til henne: Kjente du Guds gave, og visste du hvem det er som sier til dig: Gi mig å drikke! da hadde du bedt ham, og han hadde gitt dig levende vann.
Jézus így felelt neki: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja neked: Adj innom!, te kérted volna őt, és adott volna neked élő vizet.“
11 Kvinnen sier til ham: Herre! du har jo ikke noget å dra op vann med, og brønnen er dyp; hvor har du da det levende vann fra?
Mondta neki az asszony: „Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: honnan vennéd tehát az élő vizet?
12 Du er da vel ikke større enn vår far Jakob, som gav oss brønnen og selv drakk av den, han og hans sønner og hans fe?
Talán nagyobb vagy te a mi atyánknál, Jákobnál, aki nekünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószágai is?“
13 Jesus svarte og sa til henne: Enhver som drikker av dette vann, skal tørste igjen;
Jézus így felelt neki: „Mindenki, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,
14 men den som drikker av det vann jeg vil gi ham, skal aldri i evighet tørste, men det vann jeg vil gi ham, blir i ham en kilde med vann som veller frem til evig liv. (aiōn g165, aiōnios g166)
aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz, amelyet én adok neki, örök életre buzgó víznek forrása lesz ő benne.“ (aiōn g165, aiōnios g166)
15 Kvinnen sier til ham: Herre! gi mig dette vann, så jeg kan slippe å tørste og å gå hit for å dra op vann!
Mondta neki az asszony: „Uram, add nekem azt a vizet, hogy meg ne szomjazzam, és ne jöjjek ide meríteni!“
16 Han sier til henne: Gå avsted, kall på din mann, og kom så hit!
Mondta neki Jézus: „Menj el, hívd a férjedet, és jöjj ide!“
17 Kvinnen svarte: Jeg har ingen mann. Jesus sa til henne: Med rette sa du: Jeg har ingen mann;
Az asszony így felelt: „Nincs férjem.“Jézus ezt mondta nekik: „Jól mondod, hogy nincs férjed,
18 for du har hatt fem menn, og den du nu har, er ikke din mann. Der talte du sant.
mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.“
19 Kvinnen sier til ham: Herre! jeg ser at du er en profet.
Mondta neki az asszony: „Uram, látom, hogy te próféta vagy.
20 Våre fedre tilbad på dette fjell, og I sier at i Jerusalem er det sted hvor en skal tilbede.
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak, és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, ahol imádkozni kell.“
21 Jesus sier til henne: Tro mig, kvinne! den time kommer da I hverken skal tilbede Faderen på dette fjell eller i Jerusalem.
Mondta neki Jézus: „Asszony, hidd el nekem, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
22 I tilbeder det I ikke kjenner, vi tilbeder det vi kjenner; for frelsen kommer fra jødene;
Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk: mert az üdvösség a zsidók közül támadt.
23 men den time kommer, og er nu, da de sanne tilbedere skal tilbede Faderen i ånd og sannhet; for det er sådanne tilbedere Faderen vil ha.
De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyen imádókat keres magának.
24 Gud er ånd, og de som tilbeder ham, bør tilbede i ånd og sannhet.
Az Isten Lélek: és akik őt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják.“
25 Kvinnen sier til ham: Jeg vet at Messias kommer, det er utlagt: Kristus; når han kommer, skal han forkynne oss alt.
Mondta neki az asszony: „Tudom, hogy Messiás jön, akit Krisztusnak mondanak, és amikor eljön, megjelent nekünk mindent.“
26 Jesus sier til henne: Det er mig, jeg som taler med dig!
Mondta neki Jézus: „Én vagyok az, aki veled beszélek.“
27 Og i det samme kom hans disipler, og de undret sig over at han talte med en kvinne; dog sa ingen: Hvad vil du henne, eller: hvorfor taler du med henne?
Eközben megjöttek a tanítványai, és csodálkoztak, hogy asszonnyal beszélt, de egyik sem mondta: „Mit keresel, vagy mit beszélsz vele?“
28 Kvinnen lot da sin vannkrukke stå og gikk bort til byen og sa til folket der:
Az asszony pedig otthagyta a vedrét, és elment a városba, és ezt mondta az embereknek:
29 Kom og se en mann som har sagt mig alt jeg har gjort! Han skulde vel ikke være Messias?
„Gyertek, lássatok egy embert, aki megmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Nem ez-e a Krisztus?“
30 De gikk ut av byen og var på veien til ham.
Kimentek tehát a városból, és odamentek hozzá.
31 Imens bad disiplene ham og sa: Rabbi, et!
Eközben pedig kérték őt a tanítványok, ezt mondva: „Mester, egyél!“
32 Men han sa til dem: Jeg har mat å ete som I ikke vet om.
Ő pedig mondta nekik: „Van nekem eledelem, amit egyek, amiről ti nem tudtok.“
33 Disiplene sa da til hverandre: Skulde nogen ha båret mat til ham?
A tanítványok ezt mondták egymásnak: „Hozott neki valaki enni?“
34 Jesus sier til dem: Min mat er å gjøre hans vilje som har sendt mig, og å fullføre hans gjerning.
Jézus ezt mondta nekik: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő munkáját bevégezzem.
35 Sier ikke I at det ennu er fire måneder, så kommer høsten? Se, jeg sier eder: Løft eders øine og se markene, de er alt hvite til høsten!
Ti nem azt mondjátok-e, hogy még négy hónap, és eljön az aratás? Íme, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek meg a tájakat, már fehérek az aratásra.
36 Den som høster, får lønn og samler frukt til evig liv, forat både den som sår og den som høster, kan glede sig sammen; (aiōnios g166)
Aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt, hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. (aiōnios g166)
37 for her er det et sant ord at en sår og en annen høster.
Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
38 Jeg har utsendt eder for å høste det som ikke I har arbeidet med; andre har arbeidet, og I er kommet inn i deres arbeid.
Én annak az aratására küldtelek titeket, amit nem ti munkáltatok, mások munkálták, és ti a mások munkájába álltatok.“
39 Men mange av samaritanene fra den by trodde på ham for kvinnens ords skyld, da hun vidnet: Han har sagt mig alt jeg har gjort.
Abból a városból pedig sokan hittek benne a samáriaiak közül annak az asszonynak beszédéért, aki bizonyságot tett: „Mindent megmondott nekem, amit cselekedtem.“
40 Da nu samaritanene kom til ham, bad de ham bli hos dem; og han blev der to dager.
Amint azért odamentek hozzá a samáriaiak, kérték őt, hogy maradjon náluk, és ott maradt két napig.
41 Og mange flere trodde for hans ords skyld,
Még sokkal többen hittek az ő beszédéért,
42 og de sa til kvinnen: Nu tror vi ikke lenger for din tales skyld; for vi har selv hørt, og vi vet nu at han sannelig er verdens frelser.
és azt mondták az asszonynak: „Nem a te beszédedért hiszünk immár, hanem magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ő a világ üdvözítője, a Krisztus.“
43 Efter de to dager drog han derfra til Galilea;
Két nap múlva pedig kiment onnan, és elment Galileába.
44 for Jesus vidnet selv at en profet blir ikke aktet på sitt eget hjemsted.
Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
45 Da han nu kom til Galilea, tok galileerne imot ham, fordi de hadde sett alt det han hadde gjort i Jerusalem på høitiden; for også de var kommet til høitiden.
Mikor azért bement Galileába, befogadták őt a galileabeliek, mert látták mindazt, amit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen, mert ők is elmentek az ünnepre.
46 Han kom da atter til Kana i Galilea, der hvor han hadde gjort vann til vin. Og det var en kongens mann i Kapernaum, som hadde en syk sønn;
Ismét a galileai Kánába ment Jézus, ahol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, akinek a fia beteg volt.
47 da han fikk høre at Jesus var kommet fra Judea til Galilea, drog han til ham og bad at han vilde komme ned og helbrede hans sønn; for han var nær ved å dø.
Mikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, odament hozzá, és arra kérte, hogy menjen el, és gyógyítsa meg az ő fiát, mert halálán volt.
48 Jesus sa da til ham: Uten at I ser tegn og under, tror I ikke.
Jézus ez mondta neki: „Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.“
49 Kongens mann sier til ham: Herre! kom ned før mitt barn dør!
A királyi ember ezt mondta neki: „Uram, jöjj, mielőtt a gyermekem meghal.“
50 Jesus sier til ham: Gå hjem, din sønn lever! Mannen trodde det ord Jesus sa til ham, og gikk.
Jézus ezt mondta neki: „Menj el, a te fiad él.“És hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment.
51 Da han nu alt var på hjemveien, møtte hans tjenere ham og fortalte at hans barn levde.
Amint pedig már ment, elébe jöttek az ő szolgái, és hírt hoztak, mondván: „A te fiad él.“
52 Han spurte dem da om den time da det var blitt bedre med ham; de sa til ham: Igår ved den syvende time forlot feberen ham.
Megtudakozta azért tőlük az órát, amelyben jobban lett, és mondták neki: „Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz.“
53 Faren skjønte da at det var den time da Jesus sa til ham: Din sønn lever; og han trodde selv, og hele hans hus.
Megértette ekkor az atya, hogy abban az órában, amelyben azt mondta neki Jézus: „A te fiad él.“És hitt ő, és az ő egész háza népe.
54 Dette var det annet tegn som Jesus gjorde da han var kommet fra Judea til Galilea.
Ezt pedig második jel gyanánt tette Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.

< Johannes 4 >